Főmenü megnyitása

Colima (település)

mexikói település

Colima Mexikó azonos nevű államának fővárosa. Lakossága 2010-ben meghaladta a 137 000 főt.[2]

Colima
Colima Colima collage.JPG
Colima címere
Colima címere
Becenév: La Ciudad de las Palmeras
Mottó: Ciudad Orgullosa De Su Estirpe
Közigazgatás
Ország Mexikó
Állam Colima
Község Colima
Alapítás éve 1523
Községi elnök Federico Rangel Lozano
Irányítószám 28000
Körzethívószám 312
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 137 383 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430–650 m
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Colima (Mexikó)
Colima
Colima
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 14′ 24″, ny. h. 103° 43′ 28″Koordináták: é. sz. 19° 14′ 24″, ny. h. 103° 43′ 28″
Colima (Colima)
Colima
Colima
Pozíció Colima térképén
Colima honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Colima témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

FekvéseSzerkesztés

A város az állam középpontjától kissé északkeletre fekszik, a Déli-Sierra Madre és a Vulkáni-kereszthegység találkozásánál egy délről északra lassan emelkedő területen, a tenger szintje fölött 430–650 méterrel. Környezetében azonban ennél sokkal magasabb hegyek is emelkednek, többek között a várostól északra a Colima nevű vulkán is. A településen átfolyik a Pereyra és a Verde nevű időszakos patak.[3]

ÉghajlatSzerkesztés

A város éghajlata igen forró és nyáron csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 38 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 43 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 23,4 és a júniusi 27,5 fok között váltakoznak, fagy nem fordul elő. Az évi átlagosan 885 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 80%-a.

Colima éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)38,239,239,842,542,041,040,439,039,541,038,940,542,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)31,331,932,934,034,433,632,432,431,532,132,431,632,5
Átlaghőmérséklet (°C)23,423,624,325,526,827,526,826,626,226,125,223,925,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)15,515,415,717,119,321,421,120,920,920,118,116,218,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)7,58,03,07,010,014,017,015,013,013,011,59,03,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)2464211128206192191921811885
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


NépességSzerkesztés

A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[2]

Év Lakosság
1990 106 967
1995 110 977
2000 119 639
2005 123 597
2010 137 383

TörténeteSzerkesztés

A településet 1523. július 25-én alapította Gonzalo de Sandoval, miután Hernán Cortés megbízta őt azzal, hogy „keressen egy jó helyet és alapítson egy Collimán nevű várost a spanyoloknak”. Azonban mivel az eredeti hely mégsem volt olyan „jó”, a lakók 1525-ben úgy döntöttek, új helyre települnek át. A költözésre 1527. január 20-án került sor, így jött létre az akkor Villa de San Sebastiánnak nevezett település, ami a spanyolok által alapított nyolcadik város volt Új-Spanyolországban. Mivel a környék falvaiban a hódítók sokszor kegyetlenül és igazságtalanul bántak a leigázott indiánokkal, ezért a spanyol király megbízásából 1551 és 1554 között Lorenzo Lebrón de Quiñones végigjárta a környéket, hogy megvizsgálja ezeket a kihágásokat. A helyiek úgy nevezték őt, hogy „a legszigorúbb bíró, aki valaha is ezeken a földeken járt”.

1792. március 10. és november 26. között Colima parókiáján tevékenykedett Miguel Hidalgo, a későbbi mexikói függetlenségi háború kirobbantója. Amikor 1810-ben kitört a háború, a felkelők első csapatai november 8-án José Antonio Torres és Rafael Arteaga vezetésével érkeztek meg Colimába. A függetlenségi harcosok 20 spanyol túszt ejtettek a városban, akiket Guadalajarába szállítottak, és 11-et kivégeztek közülük. A többi 9-et Ramírez de Oliva közbenjárására megkímélték. 1811. márciusában a Santa Juana-i síkon közel 300 colimai gyermek, nő és idős ember pusztulását okozta a kegyetlen Manuel del Río ezredes. A helyi felkelők közül kiemelendő a várost 1811. július 16-án újra a függetlenségiek kezére juttató Ignacio Sandoval és „Lego” Gallaga, valamint Pedro y Manuel Regalado, José Calixto Martínez y Moreno (becenevén „Cadenas”, azaz „Láncok”), Fermín Ortíz és José Antonio Díaz atya.

A függetlenség elnyerése után Colima a guadalajarai intendenciához tartozott, mint partido, ám 1823. június 20-án Anastacio Brizuela, a Déli Hadsereg 21. osztagának parancsnoka megegyezett a helyi önkormányzattal és a nagyobb birtokosokkal, hogy Colima szakadjon el Guadalajarától. A folyamat 1824. október 4-én teljesedett be, amikor is Colima Jaliscóból kiválva önálló szövetségi területté vált. Ugyanezen év szeptemberének 10-én kapta meg a város a ciudad rangot, majd az 1857-es alkotmány értelmében létrejött a szuverén Colima állam. 1858. március 25-től április 11-ig utazása közben itt tartózkodott Benito Juárez és kormányának több tagja is; itt nevezte ki hadügyminiszterré José Santos Degolladót. 1889. szeptember 10-én megnyílt a Colimát Manzanillóval összekötő vasútvonal.

A mexikói forradalom előszelét jelentette, amikor 1909. december 27-én Francisco Ignacio Madero politikai gyűlést tartott a városban a Rastrillo nevű helyen. A harcok során először 1911. május 18-án foglalták el a várost a maderista csapatok Eugenio Aviña vezetésével, aki ideiglenes kormányzónak Miguel García Topetét nevezte ki. 1914-ben lépett hivatalba a szintén forradalmár kormányzó, Juan José Ríos, aki 1916-ig tartó hivatalának idején jelentős reformokat vezetett be. Ebben az évben érkezett a kormányzó meghívására Colimába Venustiano Carranza, a konsitucionalista hadsereg vezére, későbbi elnök, aki többek között felavatta az új könyvtárat is.[5]

Turizmus, látnivalókSzerkesztés

 
A kormánypalota épülete

A városban több régi műemlék található, például a kormányzati palota, a Los Portales nevű épület (ahol a községi elnökség és a községi kincstár is található), a Hidalgo Színház, a szövetségi palota, valamint azok a házak, ahol Benito Juárez megszállt, illetve ahol Miguel Hidalgo lakott. A vallásos épületek közül kiemelkedik a székesegyház és több kisebb templom. Colima utcáit, tereit és épületeit számos szobor és emlékmű díszíti, szobrot kapott például Hidalgo, José María Morelos y Pavón, José Pimentel Llerenas, Melchor Ocampo, Guillermo Prieto, José Santos Degollado, León Guzmán, Manuel Ruiz, a függetlenség, az anyák, Benito Juárez, Francisco I. Madero, Chávez Carrillo, Jesús García Corona („a nacozari hős”) és Emiliano Zapata.

A település két jelentős múzeuma a María Ahumada de Gómezről elnevezett Nyugati Kultúrák Regionális Múzeuma valamint a Regionális Történelmi Múzeum.

A közelben több fürdőhely is található: az Agua Caliente és az El Hervidero nevű.[5]

ForrásokSzerkesztés

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 5.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 5.)
  3. INEGI – Colima község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2014. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 5.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2014. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 5.)
  5. a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Colima község (spanyol nyelven). [2014. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 5.)