Concavenator

dinoszaurusz, fosszilis hüllőnem

A Concavenator a theropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a kora kréta korban (a barremi korszakban) körülbelül 130 millió évvel ezelőtt élt. Típusfaja, a C. corcovatus, melynek jelentése 'púpos hátú vadász Cuencából'.[1] A fosszíliát az Universidad Autónoma de Madrid és az Universidad Nacional de Educación a Distancia őslénykutatói, José Luis Sanz, Francisco Ortega és Fernando Escaso fedezték fel a spanyolországi Las Hoyas lelőhelyen.[1][2]

Concavenator
Evolúciós időszak: kora kréta, 130 Ma
A feltételezett tollazattal ellátott Concavenator rekonstrukciója
A feltételezett tollazattal ellátott Concavenator rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Család: Carcharodontosauridae
Nem: Concavenator
Ortega, Escaso & Sanz, 2010
Fajok
  • C. corcovatus Ortega, Escaso & Sanz, 2010 (típus)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Concavenator témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Concavenator témájú kategóriát.

Anatómia szerkesztés

 
A Concavenatoron dolgozó Fernando Escaso, Francisco Ortega és José Luis Sanz
 
A Concavenator és az ember méretének összehasonlítása

A Concavenator egy közepes méretű (nagyjából 5,8 méter hosszú) kezdetleges carcharodontosaurida dinoszaurusz volt, amely több egyedi jellemzővel rendelkezett. A csípő elülső részén levő két rendkívül magas csigolya egy-egy keskeny és hegyes (feltehetően púpot tartó) tarajt alkotott az állat hátán.[3] A tarajok célja jelenleg ismeretlen. A Cambridge-i Egyetem őslénykutatója, Roger Benson szerint lehetséges, hogy "a vizuális jelzésre használt fejdíszek megfelelője", de a felfedező spanyol tudósok azt írták, hogy hőszabályzó is lehetett.[1]

Emellett a Concavenator mellső lába (singcsontja) tollszár csomókat vagy hasonló szerkezeteket őrzött meg, egy olyan tulajdonságot, ami csak a mellső lábaikon nagy, száras tollakat viselő állatoknál fordul elő.[3]

Tollak és pikkelyek szerkesztés

 
A Concavenator típuspéldánya

A Concavenator mellső lábain a tollszár csomókra emlékeztető struktúrák voltak, melyek csak a madarak és más tollas theropodák, például a Velociraptor esetében váltak ismertté. A tollszár csomókat a toll tüszőkhöz kapcsolódó ínszalagok hozták létre, és mivel tüszőkből nem alakultak ki pikkelyek, a szerzők kizárták annak lehetőségét, hogy a karon hosszú, jelzésre szolgáló pikkelyek helyezkedtek el. Ehelyett a csomókhoz valószínűleg egyszerű, üreges tollszárszerű struktúrák kapcsolódtak. Ilyen struktúrák váltak ismertté a coelurosaurusok, például a Dilong és egyes madármedencéjűek, például a Tianyulong és a Psittacosaurus esetében. Ha a madármedencéjűek tollszárai homológok a madarak tollaival, akkor a jelenlétük a Concavenatorhoz hasonló allosauroideáknál is várható.[3] Azonban, ha a madármedencéjűek tollszárai nem kötődnek a tollakhoz, e struktúrák jelenléte a Concavenatornál azt jelzi, hogy a tollak sokkal korábban, a coelurosaurusoknál jóval kezdetlegesebb formáknál jelentek meg. A tollak, vagy a velük rokonságban álló struktúrák már valószínűleg a középső jura korban élt Neotetanurae klád legelső tagjainál megtalálhatók voltak. Nem találtak semmilyen kültakaró lenyomatot a kar közelében, de a test egyéb részein kiterjedt, a farok alsó részén nagy, sokszögű, a lábaknál madárszerű pikkelyekből álló lenyomatok, a lábfejek alatt pedig párnázott talpak nyomai őrződtek meg.[3]

 
A púpjait a feltételezés szerint hőszabályozóként használó Concavenator illusztrációja
 
A lelőhely 2002-ben, az ásatás előtt

Egyes szakértők kételkednek a singcsonton levő bütykök értelmezésének helyességében, miszerint tollszár csomók lehetnek, bár részletesebb elemzést nem jelentettek meg. Darren Naish a Tetrapod Zoology blogon azt feltételezte, hogy a bütykök szokatlanul magasan vannak és szabálytalanul elrendezettek ahhoz, hogy tollszár csomók legyenek. Továbbá rámutatott, hogy sok állatnál hasonló, egyebek mellett ínszalagok kapcsolódására szolgáló struktúrák találhatók az izmok közötti vonalak mentén.[4]

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Concavenator című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c Laursen, L.. „Crested dinosaur pushes back dawn of feathers”, Nature News, 2010. szeptember 8. (angol nyelvű) 
  2. Rivera, A.: Descubierto en Cuenca un dinosaurio carnívoro de una especie desconocida hasta ahora (spanyol nyelven). El Pais.com, 2010. szeptember 8. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  3. a b c d Ortega, F., Escaso, F. and Sanz, J.L. (2010). „A bizarre, humped Carcharodontosauria (Theropoda) from the Lower Cretaceous of Spain” (pdf). Nature 467, 203–206. o. [2018. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1038/nature09181. (Hozzáférés: 2011. július 22.)  
  4. Naish, D.: 'Concavenator: an incredible allosauroid with a weird sail (or hump)… and proto-feathers? (angol nyelven). Tetrapod Zoology, 2010. szeptember 9. [2010. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 22.)

További információk szerkesztés