Cristophorus Cellarius

Cristophorus Cellarius,[1] eredeti nevén Cristoph Keller (Schmalkalden, 1638. november 22.Halle, 1707. június 4.) német filológus és pedagógus.[1] Magyarországon református iskolákban is használták régiségtani, történeti és latin nyelvtani munkáit.[1]

Christophorus Cellarius
Cellarius, Christoph (1638 - 1707).jpg
Életrajzi adatok
Született1638. november 22.
Schmalkalden (Türingia)
Elhunyt1707. június 4. (68 évesen)
Halle
Ismeretes mint
  • filológus
  • történész
  • egyetemi oktató
  • ókortudós
Nemzetiség német
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
jenai egyetem,
gießeni egyetem
Egyéb diplomája Magister der Philosophie (1666)
Pályafutása
Szakterület retorika és történelem
Munkahelyek
A Wikimédia Commons tartalmaz Christophorus Cellarius témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Rektor volt a weißenfelsi, weimari, zeitzi és merseburgi gimnáziumokban, majd 1693-tól az újonnan alapított hallei egyetemen a retorika és történelem tanára lett. Műveit egy időben Magyarországon is használták református iskolákban.

Nyelvtanítási módszere elsősorban a tudatosan növelt egyéni szókincsre és az egyéni mondatszerkesztésre építette.[1] Bár a reneszánsz idején Leonardo Bruni és Flavio Biondo már használták ókorközépkorújkor korszak tagolást, Cellarius Egyetemes történelem (Historia Universalis) című háromkötetes könyvében ezt felelevenítette és elterjedté tette ezt a felosztást.[forrás?]

MűveiSzerkesztés

  • Antibarbarus latinus sive de latinitate medie et in fime etatis (Zeitz, 1677)
  • Historia antiqui (Zeitz, 1685)
  • Historia medii evi (Zeitz, 1688)
  • Historia nova (Halle, 1696)
  • Notitia orbis antiqui sive geographia plenior ab ortu rerum publicarum ad Constantinorum tempora orbis themarum faciem declarans (Lipcse, 1701 és 1706)

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Magyar nagylexikon

További információkSzerkesztés

  • Balassa Brunó: A latintanítás története (1930, 1- 2. kötet)