Csákányospuszta

Csákányospuszta (német nevén: Tscherkan) Tatabánya egyik külterületi városrésze, 1947-ig Felsőgallához tartozott.

Csákányospuszta
Csákányosegyháza egykori kápolnájának maradványai a XIII. századból. Az épületmaradvány műemlékvédelmi oltalom alatt áll.
Közigazgatás
Település	Tatabánya
Városrészek	Felsőgalla
Városhoz csatolás	1947
Irányítószám	2800
Polgármester	Szűcsné Posztovics Ilona
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Csákányospuszta Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 41″, k. h. 18° 28′ 04″47.511311944444, 18.467674166667

Fekvése

Csákányospuszta fekvése országos szinten is kiemelkedő. A pár házból álló szórványnak jellegzetes mikroklímája van, sok völgyébe egész télen át nem süt be a nap. Tőle délnyugatra kezdődnek a Vértes 400 m körüli hegyei, a település közelében található a hegység legmagasabb pontja, a Nagy-Csákány (487 m).

A településen keresztülfolyik a Csákány-patak, valamint átszeli az Országos Kéktúra útvonala.

Története

Csákányospusztán a nemrég folytatott régészeti ásatások alatt meglepő dolgokra akadtak: megtalálták az egykori Csákányosegyháza falut, annak a templomát és temetőjét, amik a föld alatt rejtőztek. Egy régész csoport kiásta a kápolnát, amit ma is meg lehet tekinteni, valamint azt a tudomásunk szerint legalább 50 holttestet, amit elvittek. A település többször hosszú ideig lakatlan volt, de a neve máig is megmaradt. 1947-ig Felsőgallához tartozott, akkor az anyaközséggel együtt Tatabánya része lett. Jelenlegi lakossága 22 fő (2001).

Nevének eredete

Nevét a régi névből vette át, ami elég gyakori elnevezés a vidéken (Nagy-Csákány, Alsó-Csákány, Felső-Csákány, Csákány-dűlő stb.)

Nevezetességek

• A csákányospusztai turistaház, melyet a Petőfi Tömeg- és Szabadidősport Egyesület üzemeltet.

• A település határában található a 320-360 m magasan fekvő Mária-szakadék, itt egy önkéntes faszobrász Mária arcát véste a kereszteződés egyik törzsébe.

• Körtvélyesi erdei temető.  Alig több, mint 15 síremlék fák között pihen. Magyar és német nemzetiségű; körvélyesi, csákányosi és a helyi lakók temetkezési helye.

• Katonasír, a körtvélyesi erdei temető, 7 magyar katona nyughelye.

• Romtemplom. "A helyi monda szerint IV. Béla királyt a Muhi-csata után úz vitézek menekítették biztonságba. A király nem felejtette ezt el, és a tatárok kitakarodása után, a Vértes hegység északi részét hálából nekik adta, ez lett Csákányegyháza. Az úzok és kunok, majd később a magyarok rettegett fegyverére, a csákányfokosra utal a helységnév első fele, a második pedig az ekkor épült kőtemplomra, melynek romjai ma is láthatóak."

• Béla-forrás.

• Vértes új kilátója, amit 2015-ben adtak át.