Csiki László (költő)

(1944–2008) magyar költő, elbeszélő, drámaíró, forgatókönyvíró, műfordító
(Csíki László (költő) szócikkből átirányítva)

Csiki László (Sepsiszentgyörgy, 1944. október 5.Budapest, 2008. október 2.) magyar költő, elbeszélő, drámaíró, forgatókönyvíró, műfordító.

Csiki László
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Élete
Született1944. október 5.
Sepsiszentgyörgy
Elhunyt2008. október 2. (63 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers,
dráma,
próza
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Csiki László témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

A középiskolát szülővárosában végezte, román-magyar szakos tanári oklevelet Kolozsvárott szerzett. 1968-tól a Megyei Tükört szerkesztette. 1971-től a Kriterion Könyvkiadó lektora volt Bukarestben, majd Kolozsvárt a Forrás-sorozat kiadói szerkesztője, 1980 júniusától az Utunk prózarovatát vezette. Első verse az Utunkban jelent meg 1965-ben. Versekkel, novellákkal, könyvismertetésekkel, publicisztikai írásokkal rendszeresen jelentkezett a hazai sajtóban, esszéi, kritikái is jelentősek.

A második Forrás-nemzedékhez tartozott: Esőt kaszáló c. verseskötete Szőcs István bevezetőjével 1968-ban jelent meg. Szabad verseit, akárcsak elsősorban a Megyei Tükörbe írt publicisztikáját, szépprózáját – Kezdetben vala az ige c. kisregényét az Utunk közölte folytatásokban 1970-ben – egyfajta "szegényemberes-urbánus" szemléletmód és erős társadalmi felelősségtudat: az egyén és társadalom viszonyának előítéletektől mentes szemlélete, a mindent újraértelmező, újra mérlegre tevő fiatalos merészség jellemezte. Második verseskötete, a Kellékek (1972), költői fegyvertára gazdagodásáról, tömörítő készségének fejlődéséről, a publicisztikai hangvétel levetkőzéséről tanúskodott. A formai megoldásaiban néhol még bizonytalannak tűnő Cirkusz, avagy: búcsú az ifjúságtól (Kolozsvár, 1971) c. elbeszéléskötetében is nemzedékének problémáit fogalmazta újra. A groteszktől az abszurdig terjedő könyörtelen éleslátással mutatta be helyüket a világban nyugtalanul kereső, férfisorba ért fiatal kortársait, akik közül sokan le akarnak ugyan számolni az előző nemzedékek hibáival-bűneivel, de "a cselekvés egyszerűsége" helyett a nonkonformista pótcselekvések vakvágányára siklanak.

Az abszurd és a groteszk az uralkodó esztétikai minőség drámáiban is. Az Öreg ház (kolozsvári bemutató Harag György rendezésében 1978-ban) nemzedéki konfliktust vitt színre; ennek groteszk jelképe a családi ház, amelyhez az apát ifjúsága és emlékei fűzik, fiát már semmi. Az apa időbe és társadalmi kapcsolatokba helyezett alakja annak a múltnak a szívós továbbélését példázza, mely a második világháború előtti kispolgári életvitelből és az 1950-es évek torzult "hőskorából" ötvöződött. Észszerű és bíráló továbbadni valója nincs erről a múltról, így jön létre az abszurdra jellemző kommunikáció-hiány közte és a fia (a két nemzedék) között. Egyiknek a jövőtlenség, másiknak a múlthiány a tragikuma s a személyiség ebből következő diszkontinuitása. A Nagypapa látni akar benneteket (temesvári bemutató 1979-ben) már teljesen az abszurd színpad eszközeivel jeleníti meg a személyiség belső és a társadalom külső világa közötti kapcsolathiányt. A játék, a szerep pirandellói fogalmához nyúl benne vissza a szerző, ami azonban nála nemcsak védekezés a külvilág konformizáló hatásai ellen, hanem fiktívvé, időn kívülivé változtatva a személyes létet, a személyiség-degradáció sajátos formája is. (A darab újabb változatát az 1980-as sepsiszentgyörgyi Nemzetiségi Színházi Kollokviumon Seprődi Kiss Attila rendezése és Kemény Árpád díszletei vitték sikerre.)

Versei, novellái jelentek meg még a Kapuállító c. antológiában (Sepsiszentgyörgy 1969), 1969-től az Utunk-évkönyvekben, az Évek énekei c. Utunk-antológiában (Kolozsvár, 1971). Több versfordítást közölt románból, tolmácsolásában jelent meg Alexandru Ivasiuc A madarak (1973) és Áradat (1976) c. regénye, Anton Pann Beszédmese – mesebeszéd (1974) és Ion Dodu Bălan Ikarosz gyermekkora (1976) c. munkája, Hortensia Papadat-Bengescu Ledér szüzek c. regénye (1978).

Ártatlanok (1981) c. drámáját sem Romániában, sem Magyarországon nem engedték bemutatni az 1980-as években. 1982-ben települt át Magyarországra, 1984-től a Magvető Kiadó szerkesztőjeként, 1989-től 1991-ig a Magyar Napló versrovat vezetőjeként működött, majd szabad foglalkozású író és a Budapest Filmstúdió dramaturgja. 2008. október 2-ról 3-ra virradó éjjel érte a halál, a budapesti Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra 2008. október 21-én, búcsúbeszédet Kőrössi P. József mondott felette.

Művei (válogatás) szerkesztés

Vers szerkesztés

  • Esőt kaszáló (1968)
  • Kellékek (1972)
  • Szombat. A búvár hazamegy. Verskönyv haladóknak (1977)
  • Kísérlethajók. Válogatott és új versek. (1986)
  • Elhallgatások (1989)
  • A keresztelő; Tevan, Békéscsaba, 1993
  • Lépések, kopogások. Versek; Jelenkor, Pécs, 1996 (Élő irodalom sorozat)
  • Írás. Versek; ill. Bencsik János; s.n., s.l., 2002
  • A szótolvaj. Versek; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2003 (Tiszatáj könyvek)
  • A kaptár; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2009 (Tiszatáj könyvek)

Próza szerkesztés

  • Cirkusz, avagy búcsú az ifjúságtól (1971)
  • Az idegen város (történetek, 1974)
  • Az eladott nagyapó (történetek, Kolozsvár, 1977)
  • Bunicul vindut. Nuvele; románra ford. Paul Drumaru, előszó Mircea Ciobanu; Kriterion, Bucureşti, 1980 (Biblioteca Kriterion)
  • Kirakat; Magvető, Bp., 1981
  • Magánháború. Történetek; Szépirodalmi, Bp., 1986
  • Titkos fegyverek; Magvető, Bp., 1988
  • Idegen tollaim. Vélekedések és vallomások; Szépirodalmi, Bp., 1990
  • Adalék. Vélekedések, vallomások, tárcák; Pesti Szalon, Bp., 1992
  • Kutya a Holdban. Történetek; Pesti Szalon, Bp., 1994
  • Tóth László: Szó és csend. Tizenegy beszélgetés. Csiki László, Fodor András, Géczi János, Kukorelly Endre, Petőcz András, Somlyó György, Tornai József, Tőzsér Árpád, Vasadi Péter, Vörös István, Zalán Tibor; JAMK–Új Forrás Szerk, Tatabánya, 1996 (Új Forrás könyvek)
  • A pusztulás gyönyöre. Négy történet; Jelenkor, Pécs, 1997 (Élő irodalom sorozat)
  • A kellemes bandita. Esszék, tárcák; Felsőmagyarország, Miskolc, 1998
  • Égen lógó hadsereg; ill. Györgydeák György; Littera Nova, Bp., 1998 (Sophie könyvek)
  • A hely szellemei. Színjátékok, filmnovellák; Ister, Bp., 1998 (Ister kortárs írók)
  • Visszaút. 1985-2000; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000 (Nobile officium sorozat)
  • Remény. Történetek; Magvető, Bp., 2002
  • A jóslat. Történetek; Kortárs, Bp., 2005
  • Az író árnyéka. Vélekedések, vallomások; Kortárs, Bp., 2007 (Kortárs esszék)
  • Ajakír. Hosszú történet; Magvető, Bp., 2008
  • Hazugok szigete; szerk. Kántor Lajos; Komp-Press–Korunk, Kolozsvár, 2013
  • Titkos fegyverek; Hargita, Csíkszereda, 2015 (Székely könyvtár)

Dráma szerkesztés

  • Öreg Ház (1978)
  • Nagyapa látni akar benneteket (1979)
  • Ártatlanok. Öt színjáték; Kriterion, Bukarest, 1981
  • Álkulcsok. Színjátékok; Magvető, Bp., 1986
  • A hely szellemei. Színjáték; inː A hely szellemei. A kolozsvári színjátszás 200 éves jubileumára kiírt drámapályázat díjnyertes művei; szerk., előszó Visky András; Kolozsvári Állami Magyar Színház, Kolozsvár, 1992

Filmforgatókönyv szerkesztés

  • Mámá Klárá : legújabbkori népmese : forgatókönyv / írta Csiki László, Maár Gyula; rend. Maár Gyula. (1999)

Műfordítás szerkesztés

Díjak, elismerések szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés