Csabai István

Csabai István (Kecskemét, 1965. április 28.) magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet oktatója.

Csabai István
Életrajzi adatok
Született	1965. április 28. (59 éves) Kecskemét
Ismeretes mint	fizikus
Nemzetiség	magyar
Állampolgárság	magyar
Házastárs	Csabai Anita
Gyermekek	3
Lakhely	Budapest
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Tudományos fokozat	PhD (1992) Habilitáció (2003)
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem	docens

Tanulmányai

1989-ben szerzett bifizikus diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

1992-ben szerzett doktori fokozatot. A doktori értekezésének a címe: Neuronhálózat modellek vizsgálata és alkalmazása.

2003-ban habilitált az ELTE-n.

2008-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

2019-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Munkássága

1992 és 2006 között több részletben vendégkutató a Johns Hopkins Egyetemen, Baltimore-ban. 1993 és 2001 között a ELTE Bolyai Kollégium vezető tanára. 1992-ben egyetemi tanársegéd kinevezést kapott az ELTE Atomfizikai Tanszékém. 1998-ban egyetemi adjunktus lesz az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékén, majd 2002-ben docensi kinevezést kap. 2009-től egyetemi tanár szintén az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékén. 2010 és 2011 között látogató professzor a The John Hopkins Egyetemen. 2015-ben az ELTE Fizikai Intézet professzor tanács elnökévé választották.

Kutatás

Csabai István kutatásai a fotometrikus vöröseltolódások meghatározása, az univerzum nagyskálás szerkezetére fókuszálnak. Ezenfelül éredklődik a nagy, komplex tudományos adatbázisok fejlesztése a modern számítástudomány eszközeivel, virtuális obszervatóriumok iránt is. Mindemellett kutatási területei közé tartozik a nagy mennyiségű tudományos adat statisztikai elemzése, adatbányászat, mesterséges intelligencia, a komplex rendszerek és komplex hálózatok vizsgálata, számítógépes-, szociális- és pénzügyi hálózatok elemzése, a bioinformatika, új generációs génszekvenálási adatok elemzése, és a rák-genomika.

Publikációk

Az alábbi kéziratok a legidézettebek a Google Tudós alapján.:

• D Ribli, B.A Pataki, I Csabai : An improved cosmological parameter inference scheme motivated by deep learning, Nature Astronomy DOI
• D Ribli, A Horváth, Z Unger, P Pollner, I Csabai: Detecting and classifying lesions in mammograms with Deep Learning, Scientific reports 8 (1), 4165 (2018)
• G Rácz, L Dobos, R Beck, I Szapudi, I Csabai: Concordance cosmology without dark energy, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society: Letters 469 (1), L1-L5 (2017)
• D Takeda et al.: A somatically acquired enhancer of the androgen receptor is a noncoding driver in advanced prostate cancer, Cell 174 2 422-432.e13 (2018)
• R Beck, L Dobos, T Budavári, AS Szalay, I Csabai: Photometric redshifts for the SDSS Data Release 12, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 460 (2), 1371-1381 (2016)
• S. Spisak et al.: CAUSEL: an epigenome-and genome-editing pipeline for establishing function of noncoding GWAS variants, Nature medicine 21 (11), 1357 (2015)
• D Kondor, M Pósfai, I Csabai, G Vattay: Do the rich get richer? An empirical analysis of the Bitcoin transaction network, PloS one 9 (2), e86197 (2014)
• G Vattay, D Salahub, I Csabai, A Nassimi, SA Kaufmann: Quantum criticality at the origin of life, Journal of Physics: Conference Series 626 (1), 012023 (2015)
• Z Bagoly, D Szécsi, LG Balázs, I Csabai, I Horváth, L Dobos, J Lichtenberger, L.V Tóth: Searching for electromagnetic counterpart of LIGO gravitational waves in the Fermi GBM data with ADWO, Astronomy & Astrophysics 593, L10 (2016)
• G Rácz, I Szapudi, I Csabai, L Dobos: Compactified cosmological simulations of the infinite universe, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 477 (2), 1949-1957 (2018)