ELTE TTK Fizikai Intézet

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet a Természettudományi Kar egy kisebb intézete.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet (ELTE Institute of Physics)
Alapítva 2005
Rövid név ELTE TTK FI
Hely Magyarország, Budapest
Korábbi nevei Fizika Tanszékcsoport
Oktatók száma 100
Tanulólétszám 500
Igazgató Katz Sándor
Elérhetőség
Cím 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/A
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet weboldala

TörténetSzerkesztés

1875. január 8-án létrehozták Eötvös Loránd javaslatára az Elméleti Fizikai Tanszéket.[1] Az akkori kultuszminiszter, Pauler Tivadar, írta alá a létesítésről szóló miniszteri döntést. 1878-ben Eötvös Loránd Jedlik Ányostól vette át a Kísérleti Fizikai Intézet vezetését, de Eötvös Loránd továbbra is tartott elméleti előadásokat a tanszéken. Az Elméleti Fizikai Tanszék élére Frőlich Izidort választották Eötvös Loránd javaslatára. Frőlich először csak rendkívüli tanári pozíciót kapott és csak 1885-ben nevezték ki professzorrá.

1886-ban felépült a Fizikai Intézet a Puskin utcában.[2]

Közben az Elméleti Fizikai Tanszék megszűnt, majd 1904-ben Elméleti Fizikai Tanszergyűjtemény néven újra létrejött. Frőlich Izidor 1928-ig vezette az intézetet.

1922 és 1940 között a Gyakorlati Fizika Tanszéket Rybár István vezette.

1928 és 1945 között Ortvay Rudolf vezette az intézetet, majd Ortvay halála után Novobátzky Károlyt kérték fel az intézet vezetésére. Novobátzky 1945 őszétől egészen 1967 decemberéi vezette a tanszéket. 1968. január 1-től Nagy Károly vette át az intézet irányítását.

1940 és 1949 között a Kísérleti Fizika Tanszéket Rybár István vezette, akit 1949-ben nyugdíjaztak.

1941 és 1945 között a Gyakorlati Fizika Tanszéket Békésy György vezette.

1949-ig az ELTE három karral működött (Állam- és Jogtudományi, Bölcsészettudományi, Hittudományi és Orvostudományi Kar).

1949. május 16-i hatállyal létrejött az önálló Természettudományi Kart a természettudományok professzionálisabb és intenzívebb fejlesztése céljából. A Bölcsésztudományi Kar 22 tanszékéből és intézetéből, valamint a Botanikus Kertből, a Fizikai-Kémiai és Embertani Intézetekből állt korábban.

1953-ban a Természettudományi Kar két részre vált, létrejött a Matematikai – Fizikai- Kémiai Kar, valamint az Élet- és Földtudományi Kar.

1957-ben a két Kar újra egyesült.[3]

1998 januárjában megalakult a Biológia Fizika Tanszék azzal a céllal hogy elősegítse a biológiai irányú fizikai kutatásokat.[4] A Biológia Fizika Tanszék elődje a Biofizikai Kutatócsoport volt, amely korábban az ELTE Atomfizika Tanszéken belül már megközelítőleg 25 éven kerezstűl működött. A biológiai témájú kutatási porgramok gyors növekedésével és az oktatási tevékenység iránt megnövekedett igény miatt a kutatócsoport feladatai folyamatosan bővültek. 1990-es években több új kutatási iránnyal egészült ki a tanszék kutatási témái, amely kezdetben a fotoszintézis, energia-átalakító folyamadokra fókuszáltak.

2006-ban az Általános Fizika Tanszék és a Szilárdtestfizika Tanszék összeolvadásával létrejött az Anyagfizika Tanszék.[5] A tanszék fontos szerepet játszik a magyarországi kíérleti fizika oktatásban, fizika tanárképzésben és kísérleti munkát végző fizikusok képzésében. Az ELTE-n a kísérleti fizika oktatása Jedlik Ányos, majd később Eötvös Loránd irányításával indult el a Kísérleti Természettan Tanszéken. Az Anyagfizika Tanszék szertárában ma is megtalálható Eötvös eredeti ingája, amely az 1900. évi Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert.

2017. augusztus 1-én Frei Zsolt vette át a Fizikai Intézet vezetését. Az igazgatóhelyettesek személyében nem történt változás, így Katz Sándor és Derényi Imre maradtak az igazgatóhelyettesi pozícióban.[6]

Igazgatók és tanszékcsoport vezetőkSzerkesztés

Fizika Tanszékcsoport vezetői (1972-2005):

Fizika Intézet igazgatói (2005–)

TanszékekSzerkesztés

Tanszék Tanszékvezető
Kísérleti Fizika Tanszék (1839-1971)

(korábban "Physica et mechanica" tanszék)

Jedlik Ányos (1839–1878)
Eötvös Loránd (1878–1921)
Tangl Károly (1921–1940)
Rybár István (1940–1948)
Pócza Jenő (1948–1957)
Nagy Elemér (1957–1971)
Gyakorlati Fizika Tanszék (1903-1957) Klupathy Jenő (1903–1922)
Rybár István (1922–1940)
Békésy György (1940–1948)
Faragó Péter (1948–1957)
Általános Fizikai Tanszék (1971–2006) Kovács István (1971–1995)
Lendvai János (1995–2006)
Szilárdtestfizika Tanszék (1971–2006) Nagy Elemér (1971–1975)
Kertész László (1975–1986)
Szépfalusy Péter (1986–1998)
Tichy Géza (1998–2006)
Anyagfizikai Tanszék[7] Lendvai János (2006–2009)
Groma István (2009–2020)
Gubicza Jenő (2020–)
Atomfizikai Tanszék[8] Jánossy Lajos (1958–1970)
Marx György (1970–1992)
Vicsek Tamás (1992–1996)
Papp Elemér (1996)
Kiss Ádám (1996–1998)
Patkós András (1998–2003)
Kiss Ádám (2003–2007)
Patkós András (2007–2010)
Frei Zsolt (2010–)
Biológiai Fizika Tanszék[9] Vicsek Tamás (1998–2006)
Kürti Jenő (2006–2015)
Derényi Imre (2015–)
Elméleti Fizikai Tanszék[10] báró Eötvös Loránd (1872–1878)
Fröhlich Izidor (1878–1928)
Ortvay Rudolf (1928–1945)
Novobátzky Károly (1945–1967)
Nagy Károly (1967–1993)
Horváth Zalán (1993–2001)
Csikor Ferenc (2001–2006)
Palla László (2006–2013)
Katz Sándor (2013–)
Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék[11] Kondor Imre (1998-2000)
Geszti Tamás (2000-2003)
Vattay Gábor (2003-)

Fizika Doktori IskolaSzerkesztés

A 2000-ben ideiglenesen, majd 2002-ben véglegesen akkreditált Fizika Doktori Iskola szervezetileg és működésében a jól működő, 1993-ban indult Fizika Doktori Programra épül. Az ELTE Fizika Doktori Programja az elsők között, 1993-ban indult meg Magyarországon. A Fizika Doktori Program Szépfalusy Péter professzor vezetésével kezdte meg működését, aki nagy alapossággal és körültekintéssel alakította ki a képzés alapelveit. A nevelés jól meghatározott minőségi elvek és szabályok között zajlott, mely kialakította a kereteket a jelenleg 4 oktatási programban zajló doktori képzéshez.[12]

Képzési programok:

  • Anyagtudomány és szilárdtest-fizika
  • Részecskefizika és csillagászat
  • Statisztikus fizika, biológiai fizika és kvantumrendszerek fizikája
  • Fizika tanítása

Fizika Doktori Iskola vezetői:

  • Szépfalusy Péter (1993–2000)
  • Horváth Zalán (2000–2011)
  • Csikor Ferenc (2011–2012)
  • Palla László (2012–2015)
  • Tél Tamás (2015–2018)
  • Gubicza Jenő (2018–)

OktatókSzerkesztés

A félkövérrel szedett oktatók 2021-ben is az intézetben oktatnak.

Tanszék Oktatók
Anyagfizikai Tanszék Barna B. Péter, Dankházi Zoltán Gyula, Groma István, Györgyi Géza, Hömöstrei Mihály, Ispanovity Péter Dusán, Jenei Péter, Kovács Zsolt, Mezei Ferenc, Nagy Elemér,   Nguyen Quang Chinh, Radnóti Katalin, Révész Ádám, Radnai Gyula†, Ribárik Gábor, Széchenyi Gábor, Székely Ferenc, Vadász Gergely
Atomfizikai Tanszék Csanád Máté, Csótó Attila, Dávid Gyula,   Biplab Dey, Fejős Gergely, Frei Zsolt, Horváth Ákos, Jánossy Lajos, Kapuy Ede†, Kiss Ádám, Kis-Tóth Ágnes,   Yoshikazu Nagai, Kosály György†, Nagy Márton, Pásztor Gabriella, Patkós András, Raffai Péter, Sas Elemér, Szalay A. Sándor, Veres Gábor, Vicsek Tamás, Zimányi József
Biológiai Fizika Tanszék[13] Czirók András, Derényi Imre, Farkas Illés, Fogl László, Haiman Ottó†, Horváth Gábor, Horváth Viktor, Koltai János, Kürti Jenő, Meszéna Géza, Nagy Máté, Palla Gergely, Papp Elemér, Szabó Bálint, Szöllősi Gergely
Elméleti Fizikai Tabszék Bántay Péter, Bene Gyula, Csikor Ferenc, Eötvös Loránd†, Fái György, Fényes Imre, Fodor Zoltán, Fröhlich Izidor†, Horváth Zalán†, Jedlik Ányos†, Jeszenszky Ferenc†,   Giordano Matteo, Károlyházy Frigyes, Kondor Imre, Kovács Tamás, Kunszt Zoltán, Kuti Gyula, Ladányi Károly, Marx György, Montvay István, Nagy Károly†, Nagy Kázmér, Neidermaier Ferenc, Németh Judit, Nógrádi Dániel, Novobátzky Károly†, Ortvay Rudolf†, Palla László, Papp Gábor, Patkós András, Rácz Zoltán, Sasvári László, Szépfalusy Péter, Takács Gábor, Tél Tamás, Tisza László†, Trócsányi Zoltán
Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék [14] Bagoly Zsolt, Barnaföldi Gergely, Bodor András, Csabai István, Csákány Antal†, Cserti József, Csordás András, Diósi Lajos, Dobos László, Fekete Attila, Hága Péter, Hevesi László, Hunyadi Viktória, Kaufmann Zoltán, Oroszlányi László, Simon Gábor, Sólyom Jenő, Stéger József, Szépfalusy Péter†, Tüttő István, Varga Dezső

Híres hallgatókSzerkesztés

KutatásSzerkesztés

KutatókSzerkesztés

A következő lista az ismertebb kutatókat tartalmazza. Az ismertség a Google Tudós idézetek alapján lett megállapítva.

Idézetek száma Kutató
100 000-500 000 Pásztor Gabriella (AT),[15] Veres Gábor (AT)[16]
50 000-100 000 Csabai István (KRFT),[17] Vicsek Tamás (AT), Frei Zsolt (AT), Raffai Péter (AT)
10 000-50 000 Csanád Máté (AT), Derényi Imre (BFT), Palla Gergely (BFT), Katz Sándor
  • Jegyzet: AT= Atomfizika Tanszék, BFT= Biológiai Fizika Tanszék, KRFT= Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék

KutatócsoportokSzerkesztés

MTA-ELTE Lendület KutatócsoportSzerkesztés

  • Forró Univerzum Kutatócsoport
  • Evolúciós Genomika Kutatócsoport
  • CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport
  • Rácstérelméleti Kutatócsoport
  • Asztrofizikai Kutatócsoport
  • Biofizikai Kutatócsoport
  • Integrálható Kvantumdinamika Kutatócsoport

ERC KutatócsoportSzerkesztés

A fizika intézetben jelenleg két ERC kutatócsoport működik:

  • ERC Az evolúciós régmúlt rekonstruálása

A projekt 2017 júliusában indult és öt éve alatt a kutatók genetikai szekvenciák alapján új módszereket és technikákat dolgoztak ki az evolúciós régmúlt rekonstruálására. A kutatás legfőbb célja olyan módszerek kifejlesztése, melyek a génfák különbségeinek interpretációjával megfelelőek a génevolúció mintázataival és időrendiségével kapcsolatos információ kinyerésére. Így lehetőség nyílik arra, hogy az élet fájának genomszintű adatok alapján felállított, datált rekonstrukciója. A kutatás második célja, hogy ezekkel a módszerekkel nyitott evolúciós kérdésekre próbálják megválaszolni: például HGT eseményeket „molekuláris fosszíliaként” használva keressenek megoldást a mikrobiális evolúció időrendiségével kapcsolatos kérdésekre a Föld történetével összefüggésben is. Utóbbi esetében az elérhető fosszíliák száma meglehetősen szűkös határok közé szorítja a molekuláris kormeghatározó módszerek használatát. Mindemellett a kutatás megoldást próbál találni az olyan, teljes genomok segítségével régóta megválaszolatlan kérdésekre is, mint például az állatok korai diverzifikációja vagy az eukarióta csoportok helye az archaeák között.[18]

  • ERC Asztrofizikai dinamika és a galaxis magok statisztikus fizikája:

A kutatócsoport fekete lyuk fizikával, sűrű csillagklaszterek asztrofizikai és statisztikus fizikai modellezésével foglalkozik. Az elmúlt évben egyebek mellett korábbi feltevésekkel ellentétben bebizonyították, hogy a fekete lyukak a galaxis közepén korongba rendeződnek, és kiszámították, hogy a gömbhalmazoknak – amiknek a gravitációs hullámait ma is megfigyelhetjük – sokkal nagyobb populációja létezett korábbi kozmológiai időszakban. Eredményeik hozzájárultak a gravitációs hullámok létezésének, a galaxismagok működésének, azaz a fekete lyukak természetének megértéséhez. A csoport a tervek szerint bevezet egy interdiszciplináris módszert ezen asztrofizikai rendszerek leírására, valamint megmutatják, hogy a galaxismagok hatalmas folyadékkristályokat reprezentálnak, amik fázisátalakulásokra is képesek, és vizsgálják ennek szerteágazó következményeit. A csoport posztdoktorokból és doktoranduszokból áll. A számításokhoz építenek egy új dedikált GPU számítógépklasztert is.

KutatásokSzerkesztés

2020-ban Frei Zsolt azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy az ELTE 2023-ra mini műholdak fellövését tervezi a gravitációs hullámok lokalizációja céljából.[19]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. ELTE TTK Fizikai Intézet - Elméleti Fizikai Tanszék. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
  2. Borsodi Csaba és Tüskés Anna: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története képekben. real.mtak.hu. (Hozzáférés: 2021. május 23.)
  3. A Kar Története. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
  4. ELTE TTK Fizikai Intézet - Biológiai Fizika Tanszék. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
  5. ELTE TTK Fizikai Intézet - Anyagfizikai Intézet. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
  6. Új igazgató a Fizikai Intézet élén. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
  7. Anyagfizikai Tanszék. elte.hu. (Hozzáférés: 2022. június 11.)
  8. Atomfizikai Tanszék. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
  9. ELTE TTK Fizikai Intézet Biológiai Fizika Tanszék. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
  10. ELTE TTK Fizikai Intézet - Elméleti Fizikai Tanszék. elte.hu
  11. ELTE TTK Fizikai Intézet - Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
  12. Fizika Doktori Iskola (magyar nyelven). physics.elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  13. ELTE TTK Fizikai Intézet Biológiai Fizikai Tanszék - Korábbi munkatársak. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
  14. ELTE TTK Fizikai Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék - Korábbi Munkatársak. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
  15. Google Tudós: Pásztor Gabriella. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  16. Google Tudós: Veres Gábor. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  17. Google Tudós: Csabai István. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  18. ERC Starting grant. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
  19. Magyar műhold fogja vizsgálni a gravitációs hullámokat. 24.hu. (Hozzáférés: 2021. június 12.)

Sablon:ELTE Természettudományi Kar