Marx György

magyar fizikus, akadémikus

Marx György (Budapest, 1927. május 25. – Budapest, 2002. december 2.) Kossuth-díjas magyar fizikus, asztrofizikus, tudománytörténész, egyetemi tanár, tanszékvezető; a leptontöltés felfedezője, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Elismert ismeretterjesztő művek írója.

Marx György
1981-ben
1981-ben
Született 1927. május 25.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 2002. december 2. (75 évesen)
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • fizikus
  • asztrofizikus
  • tudománytörténész
  • magfizikus
Iskolái Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1950)
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető (30/2-1-3)
A Wikimédia Commons tartalmaz Marx György témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Pedagóguscsaládban született, Marx István földrajz–történelem és László Julianna (1897–1956) biológia szakos tanárok gyermekeként.[3][4] 1945-ben érettségizett a Lónyay utcai Református Gimnáziumban. 1948–1970 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem elméleti fizika (1956-ban megalakítja a kari Munkástanácsot),[5] majd 1970–1998 között az atomfizika tanszék oktatója volt. 1999-ben az amerikai Union College of Dudley tiszteletbeli professzora lett. 1970-től 1992-ig az Atomfizikai Tanszék vezetője. Kossuth-díjas.

1952-ben fogalmazta meg a leptontöltés megmaradásának törvényét,[6] a nukleáris fizika egyik legfontosabb alapelvét. Kutatási területe a részecskefizika és az asztrofizika határterülete. Tevékenysége kiterjedt a SETI kutatásokra is, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) bioasztronómiai bizottságának elnöke is volt.

 
Marx György sírja Budapesten. Farkasréti temető: 30/2-1-3.

Az utolsó pillanatig keményen dolgozott, mindvégig megtartotta egyetemi előadásait és élete utolsó két hónapjában ülve, köhögve, még három hosszú előadásra is vállalkozott a Magyar Tudományos Akadémián és a Paksi atomerőműben.[7] 2002. december 2-án hunyt el Budapesten.

Tudományos eredményeiSzerkesztés

Alapvetően részecskefizikai és asztrofizikai kutatásokkal foglalkozott. Legnagyobb, nemzetközi hírű felfedezése 1951-re datálható, ő mondta ki a leptontöltés megmaradását. Ennek lényege, hogy minden atomfizikai folyamatban a lepton nevű elemi részecskék három nagy családjára külön-külön fennáll az a megmaradási törvény, hogy számuk állandó marad, ha az antirészecskék számát negatívan számoljuk.

1956–1988 között a neutrínó-asztrofizikai kutatások terén ért el jelentős eredményeket.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Kvantummechanika; Műszaki, Bp., 1957
  • Kvantumelektrodinamika; ELTE, Bp., 1958
  • Marx György–Nagy Károly–Szabó János: Statisztikus mechanika; ELTE, Bp., 1958
  • Elemi részek kölcsönhatásainak kvantumelmélete; ELTE, Bp., 1959
  • Bevezetés az elméleti fizikába. Elektrodinamika; ELTE, Bp., 1960
  • Túl az atomfizikán; Gondolat, Bp., 1961 (Studium könyvek)
  • Elemi részek kölcsönhatásainak kvantumelmélete 2.; ELTE, Bp., 1962
  • Jövőnk az universum; Magvető, Bp., 1969 (Elvek és utak)
  • Kvantummechanika; 3. átdolg., bőv. kiad.; Műszaki, Bp., 1971
  • Gyorsuló idő; Kriterion, Bukarest 1972 (Korunk könyvek)
  • Sugárzáselmélet, 1-3.; Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc, 1973
  • Kvantumelektrodinamika; Tankönyvkiadó, Bp.,1973
  • Kimeríthetetlen anyag; Magvető, Bp., 1975 (Gyorsuló idő)
  • Életrevaló atomok. Atomfizika biológusoknak; Akadémiai, Bp.,1978
  • Jövőidőben. Egy fizikus írásai az iskoláról; Magvető, Bp., 1979 (Gyorsuló idő)
  • A természet játékai. 30 játék és modell a természettudományok tanításához; ATOM, Bp., 1981
  • Beszélgetés marslakókkal. Elsőkézből az atomenergia magyar úttörőiről az első atomreaktor indulásának 50. évfordulóján; OOK-Press, Veszprém, 1992
  • Atommagközelben; Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996
  • Szilárd Leó; Akadémiai, Bp., 1997 (A múlt magyar tudósai)
  • A marslakók érkezése. Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét; Akadémiai, Bp., 2000
  • Wigner Jenő; Akadémiai, Bp., 2002 (A múlt magyar tudósai)
  • Gyorsuló idő. Marx György válogatott írásai; szerk. Juhász Ferenc, Patkós András, Sükösd Csaba; Typotex, Bp., 2005 (Magyar tudósok)

Díjak, kitüntetésekSzerkesztés

Munkásságát 1955-ben Kossuth-díjjal, 1963-ban Akadémiai Díjjal, 1993-ban pedig Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el. Személyében először nyerte el 2001-ben külföldi tudós a Brit Fizikai Intézet (Institute of Physics) által adott Bragg-érmét és díjat.[8]

További elismerésekSzerkesztés

Oktatási és ismeretterjesztő tevékenységeSzerkesztés

1957-ben adták ki Kvantummechanika című egyetemi tankönyvét, amit azóta is a valaha írt egyik legjobbnak tartanak. 1972–1982 között nagy szerepe volt a természettudománnyal foglalkozó iskolai tantárgyak modernizálásában, segített meghonosítani a modern nyugati módszereket a magyar közoktatásban. 1978-ban megjelent Életrevaló atomok című könyve. 1994-ben angol nyelven jelent meg A marslakók érkezése (The Voice of the Martians) című műve, amelyben a Magyarországról származó, később az USA-ban nagy eredményeket elért tudósok életét mutatta be. 1996-ban jelent meg Atommag-közelben[9] című kötete, melyben a kíváncsi gimnazistákhoz és tájékozódó tanárokhoz szól, a téma megértését kínálja a tájékoztatni kívánó újságíróknak, nukleáris technikát alkalmazó mérnököknek, orvosoknak, biológusnak, de nem érdektelen a 21. századba átlépő polgárok számára sem. Nem tételez föl több tudást, mint ami az érettségi fizika és matematika tananyaga.

Marx György indította útjára 1990-ben Egerben, a 33. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton a Vándorplakettet. Ez a magyar fizikatanárok számára adományozható bronzplakett, amelyet 1989-ben kapott egy konferencián a michigani C. M. Clark professzortól[10] a magyarországi fizikatanítás megújítása érdekében végzett tevékenységéért. Marx György azt mondta, hogy szerinte ez az elismerés a magyar fizikatanárokat illeti, ezért a plakettet továbbadta Boros Dezsőnek, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium tanárának. Így alakult ki az a hagyomány, hogy mindig az előző évi díjazott egymaga dönt a következő kitüntetett személyéről, és a díjat mindig a fizikatanári ankét nyitóünnepségén adja át a következő díjazottnak. A díjat átadó ismerteti a díj történetét, és felsorolja minden addigi díjazott nevét is.

Közéleti tevékenységeSzerkesztés

Rendszeresen megjelent a Paksi atomerőmű rendezvényein, előadásokat is tartott ott, az atomenergia szószólója volt és nemzetközileg elismert szakemberként is rendszeresen állást foglalt annak tiszta és biztonságos volta mellett.

JegyzetekSzerkesztés

  1. BnF források (francia nyelven)
  2. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. Szülei házasságkötési bejegyzése a szolnoki polgári házassági akv. 285/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 31.)
  4. Emlékbeszéd Marx Györgyről. Fizikai Szemle 2004/6. 193.o.
  5. Marx György és 1956
  6. Patkós Megemlékezés
  7. Németh Világpolgár
  8. Institute of Physics – Bragg medal recipients. [2018. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
  9. Atommag-közelben Mozaik Kiadó, 1996
  10. Fizikai Szemle, 2007. 2. szám, 68. oldal

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés