Csenger-Zalán Attila

(1930–2014) jogász, sportoló, vállalatvezető, politikus, diplomata
(Csenger Attila szócikkből átirányítva)

Csenger-Zalán Attila (Budapest, 1930. augusztus 14.Törökbálint, 2014. október 6.) jogász, bonni nagykövet, a Kereszténydemokrata Néppárt politikusa. Magyar bajnok atléta.

Csenger-Zalán Attila
Született 1930. augusztus 14.
Budapest
Elhunyt 2014. október 6. (84 évesen)
Törökbálint
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztség magyar nagykövet Németországban (1991–1992)
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1954)
Kitüntetései Magyar Érdemrend (2011)
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Atlétika
Magyar bajnokság
arany
1950
4 × 100 m
arany
1950
4 × 200 m
arany
1950
4 × 400 m
ezüst
1951
400 m gát
arany
1952
200 m gát
bronz
1952
110 m gát
ezüst
1953
200 m gát
bronz
1953
110 m gát
arany
1954
110 m gát
ezüst
1954
200 m gát
ezüst
1955
110 m gát
bronz
1955
200 m gát
bronz
1955
400 m gát
ezüst
1956
110 m gát
ezüst
1957
110 m gát
bronz
1957
200 m gát

ÉleteSzerkesztés

Ifjúkora és tevékenysége 1990 előttSzerkesztés

Az elemi iskola elvégzése után a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumba járt. Tanulmányait 1950-1954 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta, ahol jogász végzettséget szerzett, majd jogtanácsosként dolgozott.

A középiskolai tanulás mellett kezdett el magas szinten sportolni. Az atlétika sportágán belül a gátfutást választotta, és tagja lett az atléta válogatottnak. Dobogós helyezéseket ért el hazai és nemzetközi versenyeken egyaránt.[1] Az MTK (1948–1954) és a Vasas (1955–1958) színeiben versenyzett.

1954-től a Kohó- és Gépipari Minisztérium jogtanácsosa volt. Az 1956-os forradalom napjaiban munkahelyén a Munkástanács titkárává választották. A szabadságharc leverése után egyedül sportteljesítményének köszönhetően tarthatta meg állását. 1963-tól 1967-ig a NIKEX külkereskedelmi vállalat osztályvezetője volt. 1967-től a Magyar Hajó- és Darugyár osztályvezetője, majd az export főosztály vezetője lett. 1980-ban megszervezte az Interinvest bankot, amelynek 1985-ig az igazgatója volt. Ezt követően a Magyar Hajó- és Darugyár vezérigazgató-helyettese, 1990-től a Ganz Danubius Hajógyár ügyvezető igazgatója volt 1991-ig

Politikai pályafutása a rendszerváltás utánSzerkesztés

Nemzetközi kapcsolatainak is köszönhetően, a rendszerváltást követő első szabadon választott kormány miniszterelnöke, Antall József kezdeményezésére Göncz Árpád bonni nagykövetnek nevezte ki 1991. november 22-től[2] 1992. szeptember 10-ig.[3] 1992-ben komolyan felmerült a neve, mint a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszteri poszt lehetséges jelöltje.[4] Kiderült azonban, hogy 1988-ban felelőse volt egy halálos kimenetelű közlekedési balesetnek, amiért el is ítélték, ugyanakkor ítélet előzetes mentesítésben részesítette, vagyis nem számított büntetett előéletűnek. Ezt azonban nem jelezte a jelöltsége időszakában, egy bulvárlap említette fel az esetet, és az ebben az időben kialakult bizalmi válsághelyzetben személyes okokra való hivatkozással visszalépett a jelöltségtől.[5][6] Nagyköveti tisztsége után a Kereszténydemokrata Néppárt külügyi osztályát vezette, majd a párt elnöke, Surján László mellett elnökhelyettesként dolgozott. Ebben az időszakban hozta létre másodmagával a Hazai Termék - Hazai Munkahely Egyesületet, mellyel a lakosságot magyar termékek vásárlására kívánta ösztönözni. 1997-ben pedig egyik alapítója volt a Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért nevű szervezetnek. 2000 és 2012 között a törökbálinti KDNP szervezet elnöke. 2003-ban a párt országos ügyvezető főtitkárává választották, amely tisztséget 2008-ig töltött be.

2011. augusztus 20-án „Magyarország érdekében végzett több évtizedes munkássága, külügyi szolgálata, életútja elismeréseként” a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. 2014. október 6-án hunyt el.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Elhunyt Csenger-Zalán Attila. mtk.hu. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
  2. Dr. Csenger-Zalán Attila rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséről. Magyar Közlöny, 129. sz. (1991. nov. 22.) 2610. o.
  3. Dr. Csenger-Zalán Attila rendkívüli és meghatalmazott nagykövet felmentéséről. Magyar Közlöny, 92. sz. (1992. szept. 10.) 3056. o.
  4. Csenger-Zalán Attila a titkosszolgálatokat felügyelő miniszteri poszt várományosa. Világgazdaság (napilap), XXIV. évf. 104. sz. (1992. máj. 30.) 1. o.
  5. Zalán bukása: Bonni emberünk. Köztársaság, I. évf. 11. sz. (1992. jún. 26.) 40. o.
  6. Rangos Katalin: Egy gázolás utóélete. 168 Óra, IV. évf. 24. sz. (1992. jún. 26.) 10. o.

ForrásokSzerkesztés