Csenger-Zalán Attila
Csenger-Zalán Attila (Budapest, 1930. augusztus 14. – Törökbálint, 2014. október 6.) jogász, bonni nagykövet, a Kereszténydemokrata Néppárt politikusa. Magyar bajnok atléta.
| Csenger-Zalán Attila | |
| Született | 1930. augusztus 14. Budapest[1] |
| Elhunyt | 2014. október 6. (84 évesen) Törökbálint |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | magyar nagykövet Németországban (1991–1992) |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1954) |
| Kitüntetései | Magyar Érdemrend (2011) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Élete szerkesztés
Ifjúkora és tevékenysége 1990 előtt szerkesztés
Az elemi iskola elvégzése után a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumba járt. Tanulmányait 1950-1954 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta, ahol jogász végzettséget szerzett, majd jogtanácsosként dolgozott.
A középiskolai tanulás mellett kezdett el magas szinten sportolni. Az atlétika sportágán belül a gátfutást választotta, és tagja lett az atléta válogatottnak. Dobogós helyezéseket ért el hazai és nemzetközi versenyeken egyaránt.[2] Az MTK (1948–1954) és a Vasas (1955–1958) színeiben versenyzett.
1954-től a Kohó- és Gépipari Minisztérium jogtanácsosa volt. Az 1956-os forradalom napjaiban munkahelyén a Munkástanács titkárává választották. A szabadságharc leverése után egyedül sportteljesítményének köszönhetően tarthatta meg állását. 1963-tól 1967-ig a NIKEX külkereskedelmi vállalat osztályvezetője volt. 1967-től a Magyar Hajó- és Darugyár osztályvezetője, majd az export főosztály vezetője lett. 1980-ban megszervezte az Interinvest bankot, amelynek 1985-ig az igazgatója volt. Ezt követően a Magyar Hajó- és Darugyár vezérigazgató-helyettese, 1990-től a Ganz Danubius Hajógyár ügyvezető igazgatója volt 1991-ig
Politikai pályafutása a rendszerváltás után szerkesztés
Nemzetközi kapcsolatainak is köszönhetően, a rendszerváltást követő első szabadon választott kormány miniszterelnöke, Antall József kezdeményezésére Göncz Árpád bonni nagykövetnek nevezte ki 1991. november 22-től[3] 1992. szeptember 10-ig.[4] 1992-ben komolyan felmerült a neve, mint a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszteri poszt lehetséges jelöltje.[5] Kiderült azonban, hogy 1988-ban felelőse volt egy halálos kimenetelű közlekedési balesetnek, amiért el is ítélték, ugyanakkor ítélet előzetes mentesítésben részesítette, vagyis nem számított büntetett előéletűnek. Ezt azonban nem jelezte a jelöltsége időszakában, egy bulvárlap említette fel az esetet, és az ebben az időben kialakult bizalmi válsághelyzetben személyes okokra való hivatkozással visszalépett a jelöltségtől.[6][7] Nagyköveti tisztsége után a Kereszténydemokrata Néppárt külügyi osztályát vezette, majd a párt elnöke, Surján László mellett elnökhelyettesként dolgozott. Ebben az időszakban hozta létre másodmagával a Hazai Termék - Hazai Munkahely Egyesületet, mellyel a lakosságot magyar termékek vásárlására kívánta ösztönözni. 1997-ben pedig egyik alapítója volt a Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért nevű szervezetnek. 2000 és 2012 között a törökbálinti KDNP szervezet elnöke. 2003-ban a párt országos ügyvezető főtitkárává választották, amely tisztséget 2008-ig töltött be.
2011. augusztus 20-án „Magyarország érdekében végzett több évtizedes munkássága, külügyi szolgálata, életútja elismeréseként” a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. 2014. október 6-án hunyt el.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
- ↑ Elhunyt Csenger-Zalán Attila. mtk.hu. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
- ↑ Dr. Csenger-Zalán Attila rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséről. Magyar Közlöny, 129. sz. (1991. november 22.) 2610. o.
- ↑ Dr. Csenger-Zalán Attila rendkívüli és meghatalmazott nagykövet felmentéséről. Magyar Közlöny, 92. sz. (1992. szeptember 10.) 3056. o.
- ↑ Csenger-Zalán Attila a titkosszolgálatokat felügyelő miniszteri poszt várományosa. Világgazdaság (napilap), XXIV. évf. 104. sz. (1992. május 30.) 1. o.
- ↑ Zalán bukása: Bonni emberünk. Köztársaság, I. évf. 11. sz. (1992. június 26.) 40. o.
- ↑ Rangos Katalin: Egy gázolás utóélete. 168 Óra, IV. évf. 24. sz. (1992. június 26.) 10. o.
Források szerkesztés
- Csenger-Zalán Attila szócikk. barankovics.hu. [2014. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
- Egy gazdag életút elismerése. kerthelyseg.hu. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
- Menus Zsófia: Búcsúzó. budakornyekitv.hu. [2015. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: I. kötet (A–H). Szekszárd: Babits. 1994. 210. o. ISBN 963-495-008-6
