Csepel-Gyártelep
Csepel-Gyártelep (2012 végéig Gyártelep) Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten.
Csepel-Gyártelep | |
A Csepel Művek és a Csepeli Erőmű Budafokról nézve | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest XXI. kerülete |
Kerület | Budapest XXI. kerülete |
Alapítás ideje | 1892 |
Városhoz csatolás | 1950. január 1. |
Korábbi rangja | Csepel város része |
Népesség | |
Teljes népesség | 2403 fő (2001)[1] +/- |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 19° 03′ 29″47.429722°N 19.058056°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 19° 03′ 29″47.429722°N 19.058056°E |
Fekvése
szerkesztésHatárai a Budafoki út a Duna folyamtól, II. Rákóczi Ferenc utca, Vas Gereben utca, Rév utca és végül a Duna folyam a Budafoki útig.
Története
szerkesztésA terület neve a 19. század végéig János-legelő volt. Az ipartelepítést a Weiss testvérek kezdték meg 1892-ben, amikor tölténygyárat hoztak létre. A továbbiakban a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, illetve a második világháborút követő államosítás után a Csepel Vas- és Fémművek gyárai, valamint egy tisztviselőtelep foglalták el ezt a területet. Az ipari tevékenység az 1980-as évektől fokozatosan leépült. Ma főleg csepeli és környéki zenekarok próbatermeiként van használatban és rengeteg apró cég bérli a gigantikus méretű romos üzemcsarnokokat, telephelyeket. Komolyabb üzemnek egy csőgyár, a Csepel bicikligyár utódja, egy vasöntöde és a Duna balpartján álló Csepeli Erőmű, az Oiltanking tartálytelepe, továbbá tőle délre a nagy forgalmat bonyolító Metrans konténerterminál számít.
Gyártelepet 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Gyártelep névre keresztelte át.[2]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
Források
szerkesztés- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 510. o. ISBN 963-05-6410-6
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 43. o. ISBN 963 9469 06 8