Főmenü megnyitása

A csepleszmeggy (Prunus fruticosa) a rózsafélék családjába tartozó, főleg kelet-európai elterjedésű, sztyeppeken, déli fekvésű domboldalakon előforduló cserje.

Infobox info icon.svg
Csepleszmeggy
Prunus fruticosa (Zwerg-Weichsel) IMG 2187.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Osztály: Valódi kétszikűek
Rend: Rózsavirágúak
Család: Rózsafélék
Nemzetség: Prunus
Tudományos név
Prunus fruticosa
Pall.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csepleszmeggy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csepleszmeggy témájú médiaállományokat és Csepleszmeggy témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

 
Virága

A csepleszmeggy 0,3-1,5 m magas, terpeszkedő koronájú, lombhullató cserje. Törzse és vastagabb ágai többnyire elfekvőek, vékonyabb ágai, hajtásai felállóak. Kérge szürkés- vagy világosbarna, sima, elszórtan paraszemölcsös. Vesszői vékonyak, fényes vörösesbarnák, napsütötte oldalukon szürkésen foltosak lehetnek. Szórt állású levelei fordított tojásdadok vagy oválisak, 4–5 cm hosszúak, 1,5-2,5 cm szélesek. Válluk lekerekített vagy ék alakú, szélük finoman fűrészes, csúcsuk kihegyesedő. A levéllemez vastag, kissé bőrszerű, felső felülete fényes sötétzöld, fonáka világoszöld. A levélnyél 3–10 mm-es, mirigyszemölcsök nincsenek rajta. Ősszel sárgásvörösre vagy aranysárgára színeződik.

Április-májusban virít. A porzót és termőt egyaránt tartalmazó virágok rövidhajtások csúcsán nyílnak 2-4-es csoportokban. A csésze- és sziromlevelek száma 5-5. A szirmok fehérek, 5–6 mm hosszúak, fordított tojásdadok, csúcsukon kicsípettek. Sárga portokos porzóinak száma meghaladja a 20-at.

Termése 6-8 (-9) mm átmérőjű csonthéjas termés. Felülete fényes, színe élénk meggypiros, majd feketedő; húsa leves, nagyon savanyú. A mag (csontár) 4–6 mm-es, oldalt kissé összenyomott, csúcs kicsit kihegyesedő. Ehető, de csak teljesen éretten élvezhető.

ElterjedéseSzerkesztés

Európai és nyugat-ázsiai faj, amely nyugaton a Keleti-Alpokig és Németországig, északon az 57. szélességi fokig, keleten Nyugat-Szibériáig, délen a Balkánig és a Kaukázusig terjed. Elterjedésének súlypontja a kelet-európai és nyugat-ázsiai erdőssztyepp zónája. Magyarországon inkább az Északi-középhegységben, a Pilisben és a Vértesben gyakori; szórványosan megtalálható a Dunántúli-középhegység többi részén, a Dél-Dunántúlon és a Fertő tó környékén. Korábban az Alföldön jelentős állományai voltak, de a mezőgazdasági művelés előretörésével nagyrészt eltűnt.

ÉletmódjaSzerkesztés

A csepleszmeggy kontinentális éghajlatigényű sztyeppi cserje. A nyílt, napsütötte, déli kitettségű, száraz élőhelyeket kedveli, nálunk a dombságok, középhegységek déli lejtőin találjuk meg. A bázikus kémhatású (lösz, mészkő, dolomit, bazalt alapú), laza talajt részesíti előnyben. Többnyire sekély talajt jelez, mert a mélyebb talajokról az árnyékoló fák kiszorítják. Száraz gyepeken a törpemandulával együtt sztyeppcserjés állományokat alkothat.

Április-májusban virágzik, a lombfakadással egy időben. A beporzást rovarok végzik. A termések június közepe-július közepe között lesznek érettek. Magvait elsősorban a madarak terjesztik. Gyökérsarjairól vegetatívan is jól szaporodik, egész sarjtelepeket hozhat létre. Hibridizálódhat a termesztett meggyfajtákkal, a cigánymeggyel (P. x eminens), a cseresznyével (P. x mohacsyana) vagy a sajmeggyel (P. x javorkae).

Magyarországon nem védett.

TaxonómiájaSzerkesztés

A csepleszmeggyet Peter Simon von Pallas írta le először 1784-ben Flora rossica c. művében. Tudományos fajneve a latin fruticosus=cserjés, bokros szóból származik, a magyar cseplesz ebben a vonatkozásban alacsonyt, kisnövésűt jelent. Egyes szerzők a Prunus nemzetség helyett a Cerasus nemzetségbe sorolják. Jelentősebb szinonimái: Prunus chamaecerasus, Prunus cerasus var. pumila, Prunus pumila, Cerasus fruticosa, Cerasus humilis.

ForrásokSzerkesztés