Guttáció
A guttáció vagy cseppkiválasztás egyes edényes növények levelein (a szőlő esetében módosult száron, az ágkacson) található hidatódákon (víznyílásokon) folyadékcseppek kiválasztódása. A hidatódákat kloroplasztiszmentes sejtek (epithema) övezik, melyek a folyadékot nyomás kifejtésével sejtközötti járatokon át juttatják az epidermisz felszínére.
A guttáció gyakori jelenség a Brassica nemzetség, a varjúhájfélék és a kőtörőfűfélék családjainak levelein. Fás szárú növények guttációja mérsékelt égöv alatt igen ritkán figyelhető meg, mivel a meleg, a magas páratartalom és a nedves talaj szükséges kombinációja ritkán fordul elő; trópusi esőerdőkben azonban éjszakánként gyakori jelenség.[1] Toboztermőknél nem figyeltek még meg guttációt, ami a nagyon alacsony gyökérnyomás miatt nem meglepő; mesterségesen megnövelt gyökérnyomással azonban ott is előidézhető.[2]
A guttáció esetenként összetéveszthető a harmattal, amikor a légköri nedvesség csapódik le a növény felületén.
Folyamata szerkesztés
Az éjszaka folyamán általában szünetel a párologtatás, mivel a növények gázcserenyílásai csukva vannak. Ha a talajnedvesség nagy, víz szívódik fel a növény gyökereibe, mivel a gyökerek vízpotenciálja alacsonyabb a talajénál. A víz reggelre felgyülemlik a növényben, ezzel növelve a gyökérnyomást. A gyökérnyomás által hajtott víztől a növény a levélcsúcsokon vagy -széleken lévő specializált szerveken, a hidatódákon keresztül szabadul meg. Tehát a guttációt a gyökérnyomás, és nem a párologtatásból eredő ozmotikus szívóerő hajtja.
Összetétele szerkesztés
A xilémnedv eredetű guttációs folyadék nem tiszta víz, sókat, cukrokat és más, vízben oldott szerves összetevőket is tartalmaz.[3] Ezek néha fehér porszerű anyag formájában kikristályosodnak a levelek szélein, ami különösen látványos a magas sótartalmú élőhelyek halofita növényei esetén.
Lásd még szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Stephen G. Pallardy, Theodore Thomas Kozlowski: Physiology of Woody Plants ISBN 978-0-12-088765-1
- ↑ Klepper, B. and M.R. Kaufmann. 1966. Removal of salt from xylem sap by leaves and stems of guttating plants. Plant Physiol. 41: 1743-1747
- ↑ Goatley, James L., Lewis, Ralph W. (1966. március 1.). „Composition of Guttation Fluid from Rye, Wheat, and Barley Seedlings”. Plant Physiology 41 (3), 373–375. o. [2013. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1104/pp.41.3.373. PMID 16656266. (Hozzáférés: 2006. október 31.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Guttation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.