Csepregi György (zeneszerző)
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Csepregi György (Budapest, 1966. május 31. –) magyar zeneszerző, képzőművész, irodalmi publicista.
| Csepregi György | |
| Született | 1966. május 31. (57 éves)[1][2][3] Budapest[1][2][3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Lelki Mária Csepregi György |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tagja a Magyar Zeneszerzők Egyesületének,[4] a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete képzőművész tagozatának, az Alkotó Muzsikusok Társaságának és az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda komolyzene tagozatának. Az Artisjus száznál több művét tartja nyilván : szimfonikus- és kamarazenék, egyházi és világi kórusművek, szólóhangszerre írt darabok, illetve kísérőzenék (rádiójáték, hangoskönyv).
Életpályája szerkesztés
Anyai ágon részben szicíliai olasz származású.[5] Apai nagyapja népzenész. Komolyzenész édesapja gyermekkorától több művészeti ágban képezte. Sinkó István, majd tizenöt éves korától Váci András növendéke a BMK rajzkurzusain.
Tizenhét éves korában templomban orgonál Ozorán.
1986-ban hosszabb időt tölt Nyugat-Európában, Amszterdamban és Párizsban él.
Hazatérve számos publikációja - rajzok és írások - jelent meg rangos hazai lapokban. Résztvevője az 1990-es évek hazai avantgárd törekvéseinek a Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjaként (Fiatal Művészek Finnországban, 1993 kiállítások az FMK-ban és az Ernst Múzeumban, szereplője a Gallery by Nigh eseményének). Emellett kiállítást rendez a Déli Pályaudvar várójában, hajléktalanok számára.
2000-ben mutatják be első vallásos témájú zeneművét.
2006-tól tagja a Magyar Zeneszerzők Egyesületének. Zenéi a Magyar Katolikus Rádióban, a Kossuth Rádióban és a Bartók Rádióban hangzanak el. Több zenés-beszélgetős műsor rendszeres vendége : Esti séta, Zene-közelben Juhász Előddel, Muzsikáló délután. Szcenikus szimfóniáját a Nádor Teremben Antal Mátyás vezényli. Rendszeres szereplője az Ars Sacra Fesztiváloknak és az AMT-napoknak. 2008-ban csatlakozik az Alkotó Muzsikusok Társasága összművészeti csoporthoz.
Képzőművészet szerkesztés
Képzőművészként morális problémák foglalkoztatják, részben periférián élő emberek a modelljei ("Csavargóportrék", "Drámai portrék") emellett nonfiguratív festményeket készít, de a karikatúráit is publikálja a sajtóban.[7] Önálló kiállításai zenei-összművészeti produkciók, egyben szerzői estek is. Festőként és grafikusként huszonévesen lesz tagja a FKSE-nek, majd a MAOE képzőművész tagozatának. Itthon és külföldön mintegy félszáz kiállításon szerepelnek a munkái.[8]
Egyéni kiállítások
- 1988 * Vasas Ifjúsági Ház, Budapest
- 1989 * Madách Galéria, Salgótarján
- 1990 * Budapesti Művelődési Központ
- 1992 * Studio Galéria, "Gallery by Night", Galéria 11, Budapest
- 1993 * Fiatal Művészek Klubja, Budapest
- 1994 * Bocskai Galéria, Budapest
- 1997, 2003 • Művelődési Központ, Érd
- 2000 • Petőfi Múzeum, Aszód
- 2004 • Budapesti Művelődési Központ
- 2005 • Barátság Művelődési Központ, Százhalombatta
- 2008 * Gellért Hotel, Budapest
- 2014 * Országos Idegennyelvű Könyvtár, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
1992 * Új Studio Tagok kiállítása, Galéria 11, Budapest • II. Országos Szobrászrajz Biennálé, Budatétényi Galéria, Budapest • Stúdió ’92, Ernst Múzeum, Budapest 1993 • Fiatal Művészek Finnországban, Imatra, Kuopio • Az utca egy álom, Lycée de Mortain, Mortain • Culturel de Saint-Lo, Saint-Lo (Franciaország) • Görög mitológia, Museum de Arte de Goiania, Goias (Brazília) • Among ideas, G. Postale, Firenze • XII. Debreceni Országos Nyári Tárlat, Aranybika Szálló, Bartók Terem, Debrecen 1994 • Stúdió ’93, Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Sarajevo Capital Cultural, Tarragona (Spanyolország) 1995 • Stúdió ’94, Ernst Múzeum, Budapest • Bosnia-Czeczenia-Rwanda, G. Pryzmat, Krakkó (Lengyelország) • Stúdió ’95, Tűzoltó utca 72., Budapest 1997 * Magyar Szalon, Műcsarnok, Budapest 1998 • A jövő tárgyai, M. der Arbeit, Hamburg 1999 • Millennium, Vándorkiállítás (Olaszország) 2004 • Téli Tárlat, Városi Művelődési Központ, Érd.
Irodalmi tevékenysége szerkesztés
Szépprózákat, esszéket, tárcákat publikál tk. az ÉS,a Mozgó Világ vagy az Irodalmi Szemle oldalain. Az ezredfordulón a Magyar Nemzet tárcaírója.[9] Eredeti írásai mellett zanzásítva újraírja Shakespeare műveit, más írók stílusában.[5]
A zeneszerző szerkesztés
Szerzői estjein összművészeti szándék mutatkozik meg, ezek egyben koncertek, kiállítások és felolvasóestek. Ezek létrehozásában Kossuth-, Príma és Junior Príma-díjas, Artisjus- és Liszt-díjas, nemzetközileg elismert művészek is segítik előadóként, műsorvezetőként : tk. Hűvösvölgyi Ildikó, Antal Mátyás, Csáki András, Razvaljajeva Anasztázia, Jaroszlava Simonova, Székely Edit, Puskás Levente, a CantuS CorvinuS Vegyeskar vagy az Anima Musicae Kamarazenekar. Fontosabb önálló estjei: Gellért Hotel, 2008, "Egy szerző két arca", OIK, 2014, Nádor Terem, 2016, "Eredet", OIK, 2016, Zeneakadémia Gyakorló Iskolája - Hűvösvölgyi Ildikóval - 2017
Művei:[10]
Zongoradarabok: Romance in d-moll (1981), Hat zongora improvizáció (2002), Hangszer-imitációk zongorára (2002),Le Capitaine Printemps (2002), A belső hallás (2006), Hommage az ősöknek (2009), La danzatore (2009), A gondolat utazása (2011), Simfonietta zongorára (2011), Tavaszi gyermekdalok (2012), A forrás (2014), Őszi gyermekdalok (2015)
Egyéb szólóhangszerre írt művek: Diptichon -két mitológiai portré (fuvolára, 2011), Két mediterrán portré (gitárra,2017)
Kamarazenék: Tél-sirató táncok (2013), G-a-l-l-a-i variációk (2013), Northern (2014), Szerenád (2015)
Versenyművek: B-dúr versenymű trombitára és orgonára (1983), Zongoraverseny (2016)
Szimfonikus zene: Szcenikus szimfónia (2016)
Egyházi és világi kórusművek
továbbá : könnyűzene (jazz-rock), kísérőzenék
Nyomtatott források szerkesztés
- Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, 1. kötet, 1999, Enciklopedia kiadó, ISBN 963 8477 43 1
- Magyar Festők és Grafikusok Életrajzi Lexikona, 1. kötet, NBA Kiadó, ISBN 9632025318
- A Magyar Irodalom Évkönyve, 1994, Széphalom könyvműhely
- JAK-Lexikon, JAK Irodalmi Egyesület, 2004
- Who is who Magyarországon?
- Farkas Anita: A Gallery by Night, BA szakdolgozat, Szabadbölcsész szak, Művészettörténet szakirány, 2012
- Luty Johanna: 25 éves az Alkotó Muzsikusok Társasága, BA szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Ének-zene Tanszék, 2012, JGYPK 00 183/2012 OKL
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Ki kicsoda Érden?
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ a b PORT.hu (magyar nyelven)
- ↑ Magyar Zeneszerzők Egyesülete. www.hungaropus.hu. [2018. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 3.)
- ↑ a b Csepregi György szerzői estje. www.parlando.hu. (Hozzáférés: 2018. február 3.)
- ↑ Ki kicsoda Érden? (Hozzáférés: 2022. március 7.)
- ↑ „CSEPREGI GYÖRGY”, Magyar karikaturisták adat- és szignótára, 2016. július 2.. [2018. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. február 20.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ „Csepregi György - artportal.hu”, artportal.hu (Hozzáférés: 2018. február 3.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Csepregi György. mno.hu. [2018. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 3.)
- ↑ list of music works. Csepregi György music composer. [2018. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 17.)
