Wikipédia

Cserge család

Cserge család egy Verebély széki egyházi nemesi család.

A cserge közszó lópokróc értelemben ismert elsősorban a székelyeknél (balkáni eredetű),[1] de feltételezhetően korai török eredetű jövevényszó.[2] Már legalább a 14. században felbukkant.[3] Családnévként is több helyen előfordult.

Nagysarlóska nemesi község képviseletében Cserge András bíróként szerepelt 1591-ben.[4]

1700-ban egy nemespanni tanúkihallgatás során a körülbelül 25 éves Cserge István szerepelt mint tanú.[5] 1720-ban egy tanúkihallgatásban említik, hogy Pallya Sándor fia Péter Érsekújvárott lelőtte Cserge Pétert. Tanúként Cserge András is szerepelt.[6] 1732-ben Bogyó István fia András a nyitrai káptalan előtt örökössen bevallotta, hogy atyja és Cserge András anyja néhai Bogyó Ilona, illetve Bogyó Jánosné Nemespannon az Alsó Osztályra kapott Kollonich Lipót érsek féle új adományban (1699) osztályos atyafiak voltak, s segítettek, de az adományba csak Istvánt írták be, ezért az adományozott birtok harmad részét Cserge András és férfiágon lévő örökösei bírhassák.[7] 1747-ben Cserge András és hugának Cserge Katalinnak Czibula István fia (és lánya Czibula Erzsébet nevében is) megosztoztak Bogyó Ilonától (Csergék anyja) származott nemespanni örökségükön. 1764-ben Czibula István e részét Bogyó Ferencre íratta.[8]

1755-ben Csáky Miklós esztergomi érsektől többekkel Cserge András is kapott adományt nemespanni birtokrészeire,[9] akkoron az 50-es éveiben járhatott.[10] 1755-ben vizsgálták a Bogyó, Pallya és Cserge rokonságot.[11] 1763-ban Cserge András egyezséget kötött leánytestvére Katalin gyermekeivel Prazinka Mártonnal, Macskalik Teréziával és Maskalin Istvánnal.[12] 1784-ben Nemespannon az Alsó Osztályban volt a család birtokos.[13]

1792-ben Nemespannon Cserge Pétert és fiát Ferencet, illetve Jánost és fiát András igazolták a Nyitra vármegyei nemesi összeírásban.[14] 1809-ben ugyanott igazolták a 25 éves Cserge Andrást, és özv. Szabó Andrásné Cserge Máriát fiával együtt.[15] Cserge András 1831-ben és 1832-ben Nemespann hadnagya volt.[16] 1844-ben ugyanott Cserghe Andrást és Flórist igazolták.[17] 1847-ben Nemespannon Cserge András és fia János nemességét igazolták, utóbbiét Behinczen, illetve Cserge Flóris egyházi személy nemességét, aki Bécsben tartózkodott.[18]

Neves családtagok szerkesztés

Források szerkesztés

  1. ↑ Szinnyei József: Magyar tájszótár 1, 297; Magyar etimológiai szótár
  2. ↑ Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár. p. 125; Révai Nagy Lexikona V, 65.
  3. ↑ Gombocz Zoltán - Melich János: Magyar Etymologiai Szótár. p. 981-983; Zichy Okmánytár V, 479; DLDF 25933; Teleki: Hunyadiak XII, 69.
  4. ↑ ŠA Nitra, Uzovich de Könyök, 2. doboz, fasc. 1/d; Peter Keresteš 2013: Lužianky - Dejiny obce. Nitra, 61.
  5. ↑ ŠA Nitra, ŽN I, Szánthó, 1. doboz, No. 32.
  6. ↑ ŠA Nitra, SAP, 43. doboz, No. 424.
  7. ↑ ŠA Nitra, SAP, 75. doboz
  8. ↑ SAP 21, acta 801
  9. ↑ ŠA Nitra, ŽN I, vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek, 28. doboz 1780-1782, p. 238-240; ŽN I, Nobilitaria, XV/1160 Varsányi
  10. ↑ Vö. ŠA Nitra, SAP, 41. doboz, No. 149 (1752)
  11. ↑ ŠA Nitra, SAP, 40. doboz, No. 123
  12. ↑ ŠA Nitra, SAP, 75. doboz; Vö. SAP, 3b. doboz 1832-1833, fasc. 4
  13. ↑ ŠA Nitra, SAP, fasc. 3, C, No. 1; Vö. Ethey 1942 VIII, 189
  14. ↑ ŠA Nitra, ŽN I, Nobilitaria, 2. doboz, No. 36
  15. ↑ ŠA Nitra, ŽN I, Nobilitaria, 3. doboz, No. 29
  16. ↑ ŠA Nitra, Zbierka Ethey, kr. 10, No. 85; Ethey Gyula 1941 IX, 210.
  17. ↑ ŠA Nitra, ŽN I, Nobilitaria, 6. doboz, No. 21.
  18. ↑ ŠA Nitra, NŽ I, Súpis šľachty, 7. doboz, fasc. 19 Alsó járás
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cserge_család&oldid=26929395”