Zolnai Gyula

(1862–1949) nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja

Zolnai Gyula, 1888-ig Tömlő Gyula[1], írói álneve Somkuti (Nagysomkút, 1862. december 3.Budapest, 1949. december 24.)[2][3] magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1897, r. 1924, t. 1945). Zolnai Béla (1890–1969) irodalomtörténész, nyelvesztéta és Zolnai Klára (1892–1945) könyvtáros, bibliográfus apja.

Zolnai Gyula
Született Tömlő Gyula
1862. december 3.
Nagysomkút
Elhunyt 1949. december 24. (87 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei
Foglalkozása
  • nyelvész
  • egyetemi tanár
  • finnugrista
Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1887)

ÉletútjaSzerkesztés

Tömlő János és Retezár Erzsébet fiaként született. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol magyar–latin szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett, majd gimnáziumokban tanított, Egerben (1887–88), Székesfehérvárott (1888–93) és Budapesten (1894–1906). 1895-ben a magyar nyelvtudomány magántanárává habilitálták a Budapesti Tudományegyetemen. 1906-tól a kolozsvári, 1918-tól a pozsonyi, 1921-től a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a magyar nyelvtudomány és az összehasonlító finnugor nyelvészet nyilvános rendes tanára. 1930-ban, 68 éves korában vonult nyugalomba.

Felesége Szladits Ilona volt, Szladits Károly (1871–1956) jogász nővére.

MunkásságaSzerkesztés

1898-ban az MTA szótári bizottsága megbízta egy nagyszótár általános tervének elkészítésével és szerkesztésével; a szótár gyűjtőmunkáit 1906-ig vezette. 1905–06-ban a Magyar Nyelv társszerkesztője. Szerkesztette és kiadta a Szamota István által kezdett oklevélszótárt. A magyar nyelvtudomány több területén munkálkodott; főleg nyelvtörténettel, etimológiával, mondattannal foglalkozott, munkásságával a nyelvművelés ügyét is szolgálta. Számos finn költő verseit és Aleksis Kivi népi drámáját fordította magyar nyelvre. A finn irodalomból fordított verseit hetilapokban, antológiákban is közreadta.

Művei (válogatás)Szerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Klemm Antal: Zolnai Gyula (Magyar Nyelv, 1932)
  • Györke József: Zolnai Gyula. (Magyar Nyelv, 1942)
  • Sági István: Zolnai Gyula. (Magyar Nyelv, 1950. 3. sz.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 74882/1888. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1888. év 11. oldal 18. sor
  2. Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 2238/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 30.)
  3. Gyászjelentése (1949). (Hozzáférés: 2021. október 30.)
  4. A nyelvi differenciálódás.

ForrásokSzerkesztés

  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2315. o. ISBN 963-05-6807-1  
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.