Csicsó vára
Csicsó vára – középkori vár, ma csak romja látható. A várrom a romániai műemlékek jegyzékében a BN-II-m-A-01630 sorszámon szerepel.
Csicsó vára | |
![]() | |
Csicsóvár látképe a Vasárnapi Ujság 1866. 35. számából | |
Ország | ![]() |
Mai település | Csicsóújfalu |
Tszf. magasság | 683 m |
Épült | 1290-1304 |
Elhagyták | 1544 |
Állapota | romos |
Építőanyaga | riolit |
LMI-kód | BN-II-m-A-01630 |
Fekvése
szerkesztésDéstől mintegy 20 kilométerre északkeletre, Csicsóújfalu, Csicsógyörgyfalva és Gáncs falvak határában fekszik. AZ Ilosvai hegycsoporthoz tartozó 758 méter magas Magura oldalában, 683 méteres magasságban található.
Története
szerkesztésNevét 1283-ban Chicho néven említették először a Rátót nemzetség birtokaként, de ekkor még nem említik mint várat. Ekkor a Rátold nemzetség tagjai osztoztak meg rajta, és az osztozáskor Csicsó és Retteg összes tartozékaikkal együtt Leusták fiainak: Rolandnak és Dezsőnek, István fiainak: Domokosnak és Lászlónak, valamint Olivér fiainak: Rainaidnak és Miklósnak jutott. Csicsó másik része pedig továbbra is megmaradt szolnoki várföldnek. Jobbágy birtokosai kihalása után az elnéptelenedett várföldet III. András király a Losonczi Bánffyak ősének Dénes nádor fia Dénes ispánnak adományozta.
A vár építése tehát az 1290-1304-közötti időszakban történhetett, és a fenti birtokosai közül építhette valamelyik, és valószínű, hogy tőlük Apor László erdélyi vajda szerezhette meg, mivel egy 1304-ben kelt oklevélben birtokosául már Apor László erdélyi vajdát említik.
1319-ben Debreceni Dózsa itt verte le a lázadó Mojs fia Mojst. 1321-ben Wass Miklós várnagy, a czegei Wass család egyik őse átadta Szécsényi Tamás ellenvajdának, aki a Károly Róbertnek meg nem hódoló Apor László várát ostromolta, ettől fogva királyi birtok volt.
1405-ben Luxemburgi Zsigmond uradalmával együtt Bánfi Istvánnak és testvérének adományozta.
1467-ben Hunyadi Mátyás király hűtlenségük miatt elkobozta tőlük és a kiterjedt uradalommal részben Szerdahelyi Kis Jánosnak, részben – Kilija és Dnyeszterfehérvár váraiért kárpótlásul – hűbéresének, III. (Nagy) István moldvai fejedelemnek adományozta. 1492-ben II. Ulászló az egész uradalomra kiterjesztette a Nagy Istvánnak tett adományt.
1538-ban a török elől idemenekült István fia, Petru Rareș moldvai fejedelem. 1540-ben, I. Szulejmán kívánságára Fráter György négy hónapos ostrom után elfoglalta a várat, Rareșt pedig átadta a törököknek. 1539-ben Szapolyai János jegyajándékul Izabella királynénak ajándékozta. 1542-ben Petru Rareș visszatért és sikertelenül ostromolta hajdani erődjét, ezután 1544-ben Izabella leromboltatta.
1592-ben rablófészekként említették.
1658-ban Szalai Bárkóczy László, beregi főispán, végrendeletében a vár alatti udvarházzal együtt Ferenc nevű fiának hagyományozta.
Uradalma később nagyrészt Szamosújváréba olvadt bele.
Leírása
szerkesztésA riolitból épült vár a feltételezések szerint eredetileg szabálytalan négyszög alakű lehetett, a sarkokban egy-egy toronnyal. A várat csak három oldalról övezték falak, északról egy függőleges sziklafal tette megközelíthetetlenné. Már csak az felsővár északi tornyának falai és a külső védőfalak maradványai láthatók és létra vezet fel a romhoz. Az egykori alsóvár teljesen elpusztult.
Források
szerkesztés- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Árpk. Uj Okmtár. XII. 382. l.
- Fejér. Cod. V. vol. III. 1741. VII. vol. II. 99. l.
- Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. 2. kiadás. [Budapest]: Panoráma. 1990. ISBN 963 243 388 2
- Lista monumentelor istorice: Județul Bistrița-Năsăud. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Vasile Mizgan: Câteva îndreptări referitoare la cetatea medievală de la Ciceu (jud. Bistriţa-Năsăud). www.medievistica.ro. medievistica.ro (Hozzáférés: 2015. november 8.)