Kilija (ukránul Кілія; oroszul Килия, románul Chilia (Nouă) ukrán város a Duna-delta vidékén, a román határ közelében.

Kilija (Кілія)
Kilija címere
Kilija címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületOdesszai terület
JárásKilija
KözségKilija község (2018. április 29. – )
Rangváros
Irányítószám68303
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség117 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5 m
Terület195 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 27′ 01″, k. h. 29° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 01″, k. h. 29° 16′ 00″
Kilija weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kilija témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Odesszától délnyugatra fekvő település.

Története szerkesztés

 
Kilija a 15. században

Kilija fontos kereskedelmi város a Duna-delta vidékén, az északi torkolatnál (Chilia-ág) a Dunán, egy pár km-re a jelenlegi Chilia Veche (Ó-Kilia) falutól, megkülönböztetésként a románul Chilia Nouănak (Új-Kilia) nevezett Kilijától, ami a 14. század végén a bal parton alakult ki.

A 11. század óta Kilija néven bizánci város, melyet 1324-ben említettek először. 1360–1361 között Kilija görög fennhatóság alatt állt. Lakói görögök, örmények, oláhok, tatárok és liguriánsok voltak.

A város kiindulópontja volt a nagy kereskedelmi útvonalaknak (Magyarország, Moldávia, Lengyelország). Kilija a 15. században Magyarország, a román fejedelmek, Lengyelország és a Porta közötti vita tárgya volt. 1412-ben moldovai ellenőrzés alá került, Luxemburgi Zsigmond azt követően, Kiliját Magyarország részére szerette volna megnyerni, ami 1448-ban Hunyadi Jánosnak sikerült is.

1465-ben Nagy István fejedelem foglalta el a várost, de később visszafoglalták tőle, amellyel a konfliktusok sorozata indult meg Magyarországgal, Havasalföld és az Oszmán Birodalom között. Kiliját a törökök 1476-ban sikertelenül próbálták meghódítani, az csak 1484 július 14-én sikerült nekik.

1790-ben a várost az Ivan Gudovics vezette orosz csapatok hódították meg az Orosz Birodalom számára.

Galéria szerkesztés