A Tihanyi-félsziget barlangjai, rombarlangjai

A Tihanyi-félsziget barlangjai, rombarlangjai összeállítás a Tihanyi-félszigeten jelenleg ismert, nyilvántartott 45 darab barlangot és barlangromot összesíti. Ezekhez jön még hét darab, egyesek által barlangnak nevezett, mesterséges üreg. A mesterséges üregek külön vannak felsorolva.

Barlangok, barlangromok

Mesterséges üregek

Területi bontásban

Csúcs-hegy, Nyereg-hegy csoport

E szpeleográfiai csoportba tartozik a félsziget nyugati, legmagasabb része: a Csúcs-hegy, a Nyereg-hegy, a Büdös-tó oldal. A terület alapkőzete a bazalttufa, a legmagasabb részeken pedig gejzirit található. Három nagyobb és egy kisebb forráskúp van itt, bennük három barlangot és egy barlangromot ismerünk. A barlangok FIR feldolgozását Szentes György készítette el. A terület barlangjai a következők:

Diós, Gödrös, Óvár csoport

A Tihanyi-félsziget északi részének bazalttufa rögei alkotják e szpeleográfiai csoportot. A hőforrás tevékenység nem volt jelentős, gejzirit csak az Óvár tetejét kérgezi be vékonyan. Az e helyről ismert barlangok bazalttufában keletkeztek erupciós gőzrobbanással, illetve áltektonikus módon suvadással. FIR feldolgozásukat Szentes György készítette el. Jelenleg két barlangról és három betömött barlangról van tudomásunk. Ezek a következők:

Hármas-hegy, Kerék-hegy, Cser-hegy csoport

A Hármas-hegy, Kerék-hegy, Cser-hegy csoportja a Tihanyi-félsziget központi részét foglalja magába, a Belső-tó déli partja melletti Hármas-hegyet, az antennákról jól felismerhető Kerék-hegyet és ennek déli folytatásában lévő Cser-hegyet. Az egész területet sűrűn koszorúzzák, sajnos ma már sebzett forráskúpok, lejtőin pedig ezek meszes törmeléke borítja a felszínt. E csoportban négy barlangméretű üreget és 12 rombarlangot tudunk megfigyelni. FIR feldolgozásukat Szentes György készítette el. Mindegyikük hidrotermális oldódással keletkezett. Ezek a következők:

Kálvária-domb, Nyársas-hegy, Akasztó-hegy csoport

A félsziget keleti részét foglalja magába. Morfológiailag nem tekinthető egységes területnek, mert a Kálvária-domb és a Nyársas-hegy az Óvár rögének déli nyúlványához kapcsolódik, míg az Akasztó-hegy a Kopasz-heggyel önálló rögöt alkot. E területi csoportban nyolc barlangot és két rombarlangot sikerült megismerni. FIR feldolgozásukat Szentes György készítette el. Mindegyik hidrotermális oldódással keletkezett, de a három fehér-parti barlang kialakulásában a kifagyás és kimállás is szerepet kapott. A terület barlangjai a következők:

Szarkádi csoport

Magába foglalja a félsziget déli részéből a Szarkádi-tetőt, a Szarkádi-tető és a Cser-hegy közötti medencét, az úgynevezett Hosszú-mezőt. E területen 21 forráskúpot, és ezekben négy barlangot, valamint hat rombarlangot sikerült számba venni. FIR feldolgozásukat Szentes György készítette el. Mind a 10 szpeleológiai objektum hidrotermális oldódással keletkezett gejziritben.

Irodalom

Eszterhás István: Jelentés a Tihanyi-félsziget szpeleográfiai terepbejárásáról. In: Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1983. Kézirat. 37–71. oldalak és egy oldal fényképmelléklet. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. A Bakony Természettudományi Kutatásának Eredményei, 18. (1987.)
Halász Árpád: A tihanyi gejziritek barlangüregei. Kézirat. Balatonfüred, 1959. (A kézirat megtalálható Zákonyi Ferenc magánkönyvtárában.)
Halász Árpád: Jelentés a Tihanyi-félsziget barlangjainak tanulmányozásáról. Kézirat, 1967. (A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában.)
Hoffer András: Diatrémák és explóziós tölcsérek a Tihanyi-félszigeten. Földtani Közlöny, 1943. (73. köt.) 1–3. füz. 151–158. old.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap