Csinády Jenő

(1899–1970) magyar sportorvos, fiziológus

Csinády Jenő (Nyárádszereda, 1899. április 17.Budapest, 1970. április 14.[2]) magyar sportorvos, fiziológus, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének egykori nyilvános rendkívüli tanára, az Országos Sportegészségügyi Kutatóintézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa, a Magyar Élettani Társaság és a Magyar Sportorvosi Társaság tagja.[3]

Csinády Jenő
Született1899. április 17.[1]
Nyárádszereda[1]
Elhunyt1970. április 14. (70 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • sportorvos
  • fiziológus
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Szülei Csinády János és György Ida (1865–1941)[4] voltak.[2] 1917–1921 között a kolozsvári egyetem, majd 1921–1922-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt. 1922–1925 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen fejezte be tanulmányait. 1925–1926 között fogorvos volt. 1926–1942 között az egyetemi Élettani Intézet kutatójaként működött. 1930-ban a szegedi egyetemen az Élettani Intézet, valamint a belgyógyászati diagnosztika keretében sportorvosi állomást létesített, melynek vezetője lett. 1934-ben egyetemi magántanárrá habilitálták munkafiziológia tárgykörből. 1942–1946 között a budapesti Országos Sportorvosi Intézet sportorvosi-élettani kutatója, a vizsgáló részleg vezetője, majd igazgatója volt. 1944-ben címzetes rendkívüli egyetemi tanár lett Szegeden. 1946–1950 között gyakorló fog- és körzeti orvos volt. 1952–1970 között az Országos Sportegészségügyi Intézetben dolgozott.

Munkássága szerkesztés

Kezdetben elektroélettannal, az EKG elméletével és gyakorlatával, munka- és sportélettani kutatásokkal foglalkozott. Új típusú ergométert konstruált. Később kidolgozta az Aktedron hatásmechanizmusát. Vizsgálta a doppingszerek hatását és kimutathatóságát. Új típusú reakció- és cselekvési időt mérő berendezést szerkesztett. Bevezette a sportmozgások biomechanikájának modern méréses eljárásokkal történő vizsgálatát.

Temetése a debreceni Köztemetőben történt.[3]

Művei szerkesztés

[5]

  • Beszámoló a magyar királyi Ferencz József Tudományegyetem Élettani Intézetének sportorvosi vizsgáló állomásán folytatott munkáról (Szeged, 1936)
  • Időszerű sportorvosi kérdések (Budapest, 1938)
  • Az iskolai testnevelés orvosi vonatkozásai (Szeged, 1939)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés