A Csin-sziget (koreaiul: 진도, csindo) egy sziget Dél-Koreában, amely Dél-Csolla tartományban helyezkedik el, és körülbelül 250 kisebb területű szigettel együttesen alkotja Csindo megye egész területét.[2] A sziget 363,16 km²-es teljes területével az ország harmadik legnagyobb területtel rendelkező szigetének számít a Csedzsu-sziget és a Kodzse-sziget után,[3] és a Koreai-félsziget délnyugati sarkának közelében fekszik.[4] A sziget népessége 2015-ben 29 538 fő volt.

Csin-sziget (진도 csindo)
A szigetet a szárazfölddel összekötő kettős Csindo híd, melynek teljes hosszúsága 484 méter
A szigetet a szárazfölddel összekötő kettős Csindo híd, melynek teljes hosszúsága 484 méter
Közigazgatás
Ország Dél-Korea
TartományDél-Csolla
MegyeCsindo megye
SzékhelyCsindo
Népesség
Teljes népesség29 538 fő (2015)[1] +/-
Népcsoportokkoreaiak
Földrajzi adatok
FekvéseSárga-tenger
Kelet-kínai-tenger
Terület363,16 km²
Tengerszint feletti magasság485 m
Legmagasabb pontCshomcshal-hegy (485 m)
IdőzónaKST (UTC+9)
Elhelyezkedése
Csin-sziget (Dél-Korea)
Csin-sziget
Csin-sziget
Pozíció Dél-Korea térképén
é. sz. 34° 28′ 59″, k. h. 126° 15′ 43″Koordináták: é. sz. 34° 28′ 59″, k. h. 126° 15′ 43″
Csin-sziget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csin-sziget témájú médiaállományokat.
Átírási segédlet
Csindo

Eredeti írásmódja:진도

Hiv. nemzetközi formája:Jindo

Fordítás:vizes sziget

Földrajza és története szerkesztés

A Csin-szigetet és ezzel Csindo megyét a szárazföldön elhelyezkedő Henam megyétől földrajzi szempontból a Mjongljang-szoros (명량해협, mjongljanghehjop) választja el, mely legkeskenyebb pontján 300 méteres szélességgel rendelkezik, és egyes helyeken akár a 22 méteres mélységet is elérheti.[5] A tengerszoros területén zajlott le 1597 őszén a mjongljangi csata, amelyet Tojotomi Hidejosi (1536/1537–1598) japán hadúr serege, illetve a koreai Csoszon Királyság I Szunszin (1545–1598) admirális által irányított flottája vívott egymással, és ami döntő koreai győzelemmel végződött a sokkal erősebb japán csapatokkal szemben.[6]

Az ország szárazföldi területével a Mjongljang-szoroson átívelő kettős híd, a Csindo híd (진도대교, csindodekjo) köti össze. Az ikerépítmény gyakorlatilag két ferdekábeles hídból épül fel, amelyek nagyon hasonló megjelenéssel rendelkeznek. A szerkezet együttes hosszúsága 484 méter. Ez az érték a legfőbb ívnyílás 344 méteres hosszából, valamint a két oldalsó ívnyílásnak a 70-70 méteres hosszából tevődik össze. Az első hidat 1984. október 18-án nyitották meg a forgalom számára. Az átadása idején a világ leghosszabb és legkeskenyebb függőhídjának számított, szélessége mindössze 11,7 méter volt. A második hidat a növekvő helyi forgalom következtében építették fel és adták át 2005-ben. Ez az építmény már szélesebb társánál, 12,5 méteres.[4][7][8][9]

Árapályok szerkesztés

A sziget a színhelye egy széles körben ismert rendszeres természeti eseménynek, amelynek során az apályok és dagályok által bekövetkező tengerszint-változásoknak köszönhetően a fősziget, Csindo, illetve a nála sokkal kisebb Modo szigete között a föld mintegy 2,8-2,9 kilométeres hosszúságban, illetve 10-40 méteres szélességben megnyílik a tengerben a Csin-sziget déli részénél.[2][10][11] A „modern Mózes-csodaként” is emlegetett rendkívüli tengeri jelenség átlagosan két alkalommal következik be egy évben – rendszerint április és június között, gyakran május elején és június közepén –, és körülbelül egy órán át tart.[10][12] Az esemény kialakulásához számos helyi legenda is kötődik.[2][11]

Habár a „Csin-szigeti tengeri út” név alatt a természeti csodával kapcsolatban a helybeliek már régóta fesztiválokat szerveznek, a jelenség ennek ellenére nemzetközi szinten azonban viszonylag ismeretlen volt egészen 1975-ig, amikor Dél-Korea franciaországi nagykövete, Pierre Randi meglátogatta a szigetet, ezt követően pedig beszámolt az eseményről, valamint annak ünnepléséről egy francia folyóiratban.[10][11][12] Napjainkban a jelenséget minden évben becslések szerint 300-500 ezer dél-koreai és külföldi látogató keresi fel, hogy megfigyelje, hogy a tenger kettényílik Mózes próféta bibliai történetéhez hasonlóan.[2][10]

Nevezetességei szerkesztés

Eredetileg a sziget területéről származik a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) által is elismert kutyafajta, a koreai Csin-szigeti kutya (진돗개, csindotke), amely közepes mérettel rendelkezik és a vadászkutyák csoportjába tartozik. Származási országában legfőképpen heves hűségéért, az otthonához való ragaszkodásáért, valamint vadászati képességeiből kifolyólag tartják a fajtát mint háziállatot.[13] 1936 óta a kutyát a nemzeti kulturális örökségek között tartják nyilván a hazájában, és ennek köszönhetően már a világháború éveiben védelem alá helyezték.[14] A szigeten működik a Csin-szigeti Kutyák Kutató- és Vizsgálati Központja.[15]

A Csin-sziget italspecialitása a csindo hongdzsu (진도 홍주), mely egyfajta szodzsu (égetett szesz), ami különleges vörös színét a Lithospermum erythrorhizon gyökerétől kapja.[16]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Population, Households and Housing Units (By administrative divisions(eup, myeon, dong) (Total levels 3)). KOSIS, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
  2. a b c d Kaushik: Parting of the Sea in Jindo (angol nyelven). Amusing Planet, 2011. november 20. (Hozzáférés: 2012. szeptember 7.)
  3. Jeollanam-do: Jindo. In Martin Robinson – Ray Bartlett – Rob Whyte: Korea. 7., illusztrált kiadás. Melbourne: Lonely Planet. 2007. 266. o. ISBN 1-74104-558-4 (angol nyelven)  
  4. a b silverquill: Suspension Bridges: Great Jindo Bridges - Jindo, Korea (angol nyelven). Waymarking.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. szeptember 7.)
  5. Images & Data: Seen from Space: Three Islands in the Republic of Korea - Jin-do, Geoje-do and Jeju-do (angol nyelven). Japan Aerospace Exploration Agency, 2008. szeptember 24. (Hozzáférés: 2012. szeptember 7.)
  6. The battle of Myeongnyang. Oct 27, 1597 (angol nyelven). KoreanHistory.info. (Hozzáférés: 2012. szeptember 7.)
  7. Jindo Bridge (1983) (angol nyelven). Structurae: International Database and Gallery of Structures, 2012. (Hozzáférés: 2012. szeptember 7.)
  8. Jindo Bridge (2004) (angol nyelven). Structurae: International Database and Gallery of Structures, 2012. (Hozzáférés: 2012. szeptember 7.)
  9. M. J. King – W. J. Kim – C. Y. Cho: Section 2: Design and construction. Twinning of Jindo Grand Bridge, Republic of Korea. In Current and future trends in bridge design, construction and maintenance. Szerkesztette Parag C. Das, Dan M. Frangopol és Andrzej S. Nowak. 2. kötet: Safety, economy, sustainability and aesthetics; proceedings of the international conference organized by the Institution of Civil Engineers and held in Hong Kong on 25–26 April 2001. London: Institution of Civil Engineers. 2001. 175–177. o. ISBN 9780727730916 (angol nyelven)  
  10. a b c d Miracle Sea Road: Introduction (angol nyelven). Jindo: eng.jindo.go.kr, 2010. [2012. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 9.)
  11. a b c Tücsi a galaktikus: A Jindo-sziget csodája. postr: Toochee, 2011. május 24. (Hozzáférés: 2012. szeptember 9.)
  12. a b The Moses Miracle Of Jindo Island (angol nyelven). ImpactLab, 2010. július 17. [2020. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 9.)
  13. Jindo: Characteristics (angol nyelven). United Kennel Club: Dog events, 1998. [2016. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 9.)
  14. Natural treasure the Jindo Dog: Details of designation (angol nyelven). Jindo: eng.jindo.go.kr, 2010. [2011. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 9.)
  15. Jindo Dog Research and Testing Center: Introduction (angol nyelven). Jindo: eng.jindo.go.kr, 2010. [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 9.)
  16. Traditional Liquors and Wines (angol nyelven). Korea Tourism Organization. [2013. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 30.)

További információk szerkesztés