Csobotfalva
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Csobotfalva (románul Cioboteni) Csíkszereda település része Romániában Hargita megyében. 1941-ben Csíksomlyóhoz, majd 1959-ben annak részeként Csíkszeredához csatolták.
| Csobotfalva (Cioboteni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Csobotfalva
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 22′ 57″, k. h. 25° 50′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 57″, k. h. 25° 50′ 13″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csobotfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevének eredeteSzerkesztés
Neve a bolgár-szláv eredetű Csobod nemzetségnévből származhat.
TörténeteSzerkesztés
1333-ban Sumbov néven említik először. A Szent Péter plébániatemplom helyén egykor Árpád-kori templom állott, melyet a 15. században gótikus stílusban újjáépítettek, majd 1800 és 1817 között nyerte el mai neobarokk alakját. A falu határában a Nagysomlyó kisebbik csúcsán állt egykor a régi somlyói kolostor, melynek falait és sáncait Orbán Balázs még látta. A nagyobbik csúcson az egykori Sóvár terjedelmes romjai láthatók. A vár és a kolostor a tatárjáráskor pusztulhatott el. A kolostor kápolnája Szent Lukács tiszteletére volt szentelve, ez a 16. században még állott. A település A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.
1910-ben 421 lakosa volt, ebből 395 magyar és 26 cigány. Népszámlálási adatait még 1966-ban is külön vették Csíkszeredától, ekkor 390 lakták, melyből 387 magyar, 3 román volt.[1]
Híres emberekSzerkesztés
- A falu temetőjében nyugszik Madár Imre a márciusi ifjak egyike, 1848-ban Táncsics egyik kiszabadítója.
.svg){kind=small}