Cuauhtémoc-emlékmű (Mexikóváros)
A Cuauhtémoc-emlékmű Mexikóváros egyik nevezetessége.
| Cuauhtémoc-emlékmű | |
 | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország |  Mexikó |
| Település | Mexikóváros |
| Hely | Cuauhtémoc kerület, Paseo de la Reforma út |
| Építési adatok | |
| Szobrász | Miguel Noreña |
| Készítés ideje | 1887 |
| Felavatás ideje | 1887. augusztus 21. |
| Áthelyezések évei | 1949, 2004 |
| Felhasznált anyagok | kő (márvány és vulkáni), bronz |
| Alapadatok | |
| Magassága | 16,72 m |
| Alapterülete | 38,44 m² |
| Elhelyezkedése | |
 Cuauhtémoc-emlékmű
Pozíció Mexikóváros térképén
| |
 é. sz. 19° 25′ 52″, ny. h. 99° 09′ 32″Koordináták: é. sz. 19° 25′ 52″, ny. h. 99° 09′ 32″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cuauhtémoc-emlékmű témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
Az emlékmű létrehozásának ötlete Porfirio Díaz kormányának idején született meg, Vicente Riva Palacio javaslatára. 1877-ben pályázatot írtak ki rá, amelyet végül Francisco M. Jiménez nyert meg, jutalma 1000 peso is volt. Az első követ 1878. május 5-én tették le, majd közel tíz év múlva, 1887. augusztus 21-én avatták fel az elkészült alkotást a Paseo de la Reforma sétányt megszakító egyik körtéren, amelyet ezekben az időkben kőből készült, magas háttámlás padok vették körbe. A fő szobrot Miguel Noreña alkotta, míg a hozzá tartozó nyolc, bronzból készült jaguárszobor Epitafio Calvo műve (más forrás szerint ezek leopárdszobrok, és szintén Noreña készítette őket). 1949-ben az emlékművet áthelyezték a Paseo de la Reforma és az Avenida de los Insurgentes sarkára (addigi helyétől kicsit kevesebb mint 100 méterre), majd mivel a közlekedést egyre jobban akadályozta, 2004-ben visszakerült eredeti helyére.[1][2][3]
Az emlékmű szerkesztés
A tér központi részét, ahol a szobor áll, négy irányból kis lépcsősorokon lehet megközelíteni, amelyeket 2–2, összesen nyolc bronz jaguárszobor díszít. Az emlékmű talapzata négyzet alakú, egy oldala 6,2 méter hosszú, 11,75 méter magas, tömege eléri a 350 tonnát. Ezen áll Cuauhtémoc azték uralkodó 4,97 méter magas, 4,2 tonnás bronzszobra. A talapzat két oldalán két domborművet helyeztek el, az emlékművel szemben állva bal oldali Cuauhtémoc megkínzását ábrázolja (Gabriel Guerra alkotása), a jobb oldali a fogoly Cuauhtémoc találkozását Cortésszel (Miguel Noreña műve). Mindkét bronz domborművet és a főszobrot is Jesús Contreras öntötte. Szintén a talapzaton, annak közepétől kicsit lejjebb négy márványtáblát is elhelyeztek, amelyekre nagy betűkkel a négy oldalra négy nevet írtak fel: Cuitláhuac, Cacama, Tetlepanquetzal és Coanácoch; ők mindannyian Cuauhtémoc harcostársai voltak. A táblák feletti fülkékben a jaguár- és sasharcosok jellegzetes fegyvereit helyezték el.[1][3]
Az uralkodó szobra harci pózban áll. Jobb kezében nyilat, baljában pajzsot tart, fejét egy copilli nevű fejfedő védi és díszíti, míg mellén ichcahuipillit visel, vállán pedig tilmàtlija van átvetve.[1]
Képek szerkesztés
-
19. századi kép az emlékműről -
A szobor közelebbről -
A Cuauhtémoc megkínzását ábrázoló dombormű -
Emléktábla a talapzaton -
Jaguárok
Források szerkesztés
- ↑ a b c Monumento a Cuauhtemoc (spanyol nyelven). Jornada UNAM, 2005. február 16. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 14.)
- ↑ ¿Qué pasó ahí?... Monumento a Cuauhtémoc (spanyol nyelven). Excelsior, 2014. március 14. [2016. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 14.)
- ↑ a b Las glorietas del Paseo de la Reforma. Ciudad de México. (spanyol nyelven). México Máxico. [2013. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 14.)