Főmenü megnyitása

Cuauhtémoc (kerület)

Mexikóváros egyik kerülete

Cuauhtémoc Mexikóváros egyik belvárosi kerülete, lakossága 2010-ben meghaladta az 530 000 főt.[2]

Cuauhtémoc
Ciudad.de.Mexico.City.Distrito.Federal.DF.Paseo.Reforma.Skyline.jpg
Cuauhtémoc címere
Cuauhtémoc címere
Közigazgatás
Ország Mexikó
Irányítószám 06000–06999
Népesség
Teljes népesség 531 831 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2230–2240 m
Terület32,52 km²
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Cuauhtémoc (Mexikó)
Cuauhtémoc
Cuauhtémoc
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 26′ 35″, ny. h. 99° 08′ 41″Koordináták: é. sz. 19° 26′ 35″, ny. h. 99° 08′ 41″
Elhelyezkedése
Cuauhtémoc, México DF.svg
Cuauhtémoc honlapja

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

FekvéseSzerkesztés

A kerület a Szövetségi Körzet északi részén, Mexikóváros belvárosában található. Teljes területe a tenger szintje felett körültelül 2230–2240 méterrel fekvő síkság, várossal beéptíve. Felszíni vízfolyása nincs, csak a La Piedad nevű folyó halad át területén egy csővezetékben.[3]

ÉghajlatSzerkesztés

A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 26 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 34 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a decemberi 13,0 és a májusi 17,7 fok között váltakoznak, fagy ritkán fordul elő. Az évi átlagosan 931 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 75%-a.

Cuauhtémoc éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)33,029,031,031,030,031,029,029,028,030,026,028,033,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)18,318,120,120,521,320,920,119,219,819,218,117,619,4
Átlaghőmérséklet (°C)13,313,615,916,917,717,616,516,216,615,414,013,015,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,29,011,713,214,114,312,813,313,511,610,08,311,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)0,50,03,05,06,05,01,06,02,04,01,00,00,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)1078298117720016017762165931
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


NépességSzerkesztés

A kerület népessége a közelmúltban egy ideig csökkent, de az utóbbi években kicsit növekedett:[2]

Év Lakosság
1990 595 960
1995 540 382
2000 516 255
2005 521 348
2010 531 831

TörténeteSzerkesztés

Nevét Cuauhtémocról, az utolsó azték uralkodóról kapta, a név jelentése leszálló sas.

A terület, ahol ma Cuauhtémoc elterül, a mexikói világ bölcsőjének tekinthető, itt állt ugyanis a 14–16. században Tenochtitlan városa, amelyet a spanyolok elpusztítottak, majd helyén saját palotáikat és templomaikat építették fel. Az új város első terveit 1522-ben készítették el, majd 1548. július 4-én kapta meg a Muy Noble Insigne y Leal Ciudad de México („Mexikó nagyon nemes, kiváló és hűséges városa”) nevet. A 16. században felépült többek között az amerikai kontinens első egyeteme, egy nyomda, az érsekség és a pénzverde is. A folyamatosan fejlődő várost 1824-ben nyilvánították a független Mexikó fővárosává, 1928-ban pedig az addigi községek helyett kerületekre oszották fel. Ekkor Cuauhtémoc kerület még nem jött létre,[5] csak egy 1970 decemberében kiadott rendelkezés értelmében.[6]

Turizmus, látnivalókSzerkesztés

 
A Nemzeti Palota

A kerületben rengeteg turisztikai látnivaló található. Itt áll többek között a Függetlenség-emlékmű, a mexikói forradalom emlékműve, a Cuauhtémoc-emlékmű, a Vadászó Diana-szökőkút, az Anyák emlékműve, a Kínai Óra, az Hemiciclo a Juárez, a Nemzeti Palota, a mexikóvárosi székesegyház, a Szépművészeti Palota, itt található a Zócalo nevű tér, az Alameda Central (Mexikóváros legrégebbi parkja), és itt keresztezi egymást a város két legfontosabb útja, az Avenida de los Insurgentes és a Paseo de la Reforma. Mindemellett 42 múzeum is található a kerületben.[5] Mexikóváros történelmi belvárosa 1987 óta világörökségi védelem alatt áll.[7] Híres épület a 16. századból származó Csempés ház, amely arról kapta a nevét, hogy a 18. században külsejét azulejo csempékkel borították be.[8] Ugyancsak a kerületben találhatók az Uluapa őrgrófnőjének háza és a Borda-ház néven ismert 18. századi épületek is.[9][10]

A kerületben található Mexikó egyik legjelentősebb könyvtára, a Vasconcelos Könyvtár is,[11] valamint Új-Spanyolország első bányászati iskolájának klasszicista épülete, a Bányászati Palota, amely ma a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemhez tartozik.[12]

ForrásokSzerkesztés

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  3. INEGI – Cuauhtémoc földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 9.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 9.)
  5. a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Cuauhtémoc (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 9.)
  6. A kerület leírása saját hivatalos honlapján (spanyol nyelven). [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 9.)
  7. Mexikóváros az UNESCO honlapján (spanyol, japán, kínai, arab, orosz, francia, holland és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 9.)
  8. La Casa de los Azulejos es una obra maestra de la arquitectura barroca novohispana (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2016. február 10.)
  9. Casa de la Marquesa de Uluapa (spanyol nyelven). DF.gob.mx. [2018. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 8.)
  10. Historia de la casa (spanyol nyelven). Casa Borda. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
  11. A Vasconcelos Könyvtár honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2016. június 27.)
  12. Palacio de Minería (spanyol nyelven). Mexikóváros honlapja. [2018. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 28.)