Cyrano de Bergerac (író)

Cyrano de Bergerac (Hercule Savinien Cyrano de Bergerac, Párizs, 1619. március 6.Sannois, 1655. július 28.) francia író, akinek nevét Edmond Rostand 1894-ben írt drámája tette világhírűvé. Verseket, szatirikus leveleket, színdarabokat és regényeket írt: a barokk próza mestere.

Cyrano de Bergerac
Savinien de Cyrano de Bergerac.JPG
Élete
Született 1619. március 6.
Párizs, Francia Királyság
Elhunyt 1655. július 28. (36 évesen)
Sannois, Franciaország
A Wikimédia Commons tartalmaz Cyrano de Bergerac témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

1619. március 6-án született Párizsban, szárd származású, jómódú polgári családban. Szülei Abel Cyrano de Mauvières és Espérance Bellanger voltak. Iskolái elvégzése után a hadseregben szolgált, kalandvágyó, híres verekedő volt. Nagyszájú, kötekedő embernek tartották, több mint ezer párbaja volt. Többnyire hatalmas méretű orra miatt gúnyolták. Bátorságáról, vakmerőségéről, tetteiről legendák születtek. A gascogne-i testőrcsapatban szolgált, előbb a champagne-i határvidéken a németek, majd pedig Arras ostrománál a spanyolok ellen harcolt. Mindkétszer megsebesült, de Arrasnál szerezte a legsúlyosabb sérülést, így megvált a katonaságtól.

Párizsban Pierre Gassendi materialista filozófus előadásait hallgatta.

Irodalmi tevékenységét versekkel kezdte. A költeményei nyíltak, őszinték, csattanókra, fordulatokra épülnek. További munkái is frissek, elevenek, vakmerők, fantasztikusak és szellemesek.

Leghíresebb művei: a Nap államai és birodalmai és a Holdbéli utazás.[1] A két regény képzeletbeli utazás; a fennálló társadalom kíméletlen szatírája, de egy eszményi társadalom álomképe is egyben.

Színműveiben bőven előfordulnak a bolondos ötletek, vaskos tréfák és groteszk jelenetek, a levelei tele vannak merész és eredeti metaforákkal.

Politikai szerzőként is jelentős. Egyszer egy epés költeményében támadta Mazarin bíboros-miniszterelnököt. Máskor meg heves pamfletet írt a Fronde felkelés résztvevői ellen, Mazarin védelmében. Ebben a művében a politikai realizmust hirdette.

Számos íróval, köztük Molière-rel is barátkozott. Egyesek úgy értékelik, hogy Molière ellopott volna egy egész sort Cyranótól, benne a költő nagy szellemiségével, ám sokkal valószínűbb, hogy a kettejük közti baráti viszonyból adódó kölcsönzés volt, amit Cyrano nem nehezményezett. Könnyelmű életet élt, sokszor nyomorgott. 1654-ben titokzatos körülmények között egy gerenda zuhant a fejére. Egyházi személyek által feltüzelt fanatikusok merényletéről beszéltek. Maga Cyrano Egy gyilkos és rágalmazó jezsuitához írt levelet. Nem sokkal később, 1655. július 27-én Párizsban halt meg.

...a nagyorrú Cyrano, predestinált tragikus hős. Nemcsak azért, mert poéta s mert szertelen, de mert abban a korban, amelyben olyan gyalázatosan nagy becse volt a szép formáknak, pofában, termetben, írásban, orációban és szerelemben, – neki, aki érezte a maga kivételes értékét – az orra miatt kellett hitét veszteni a hiú sikerekben, amelyek Poe Edgaron kívül bizony legkívánatosabb sikerek voltak a poétáknak is.
Ady Endre, Nagyváradi Napló, 1901

MűveiSzerkesztés

  • Lettres (szatirikus levelek)
  • L’Histoire comique des États et empires de la Lune - Holdbéli utazás (1657)
  • L’Histoire comique des États et Empires du Soleil - Nap államai és birodalmai (1662)
  • La Mort d'Agrippine - Agrippina halála (tragédia, 1654)[2]
  • Le pédant joué - A pórul járt tudálékos (vígjáték, 1654)[3]
  • Összes munkáit Oeuvres címmel többször kiadták, 3 kötetben 1858-ban és 1875-ben

MagyarulSzerkesztés

  • Holdbéli utazás. Regény; ford., utószó, jegyz. Szávai Nándor, ill. Csernus Tibor; Magyar Helikon, Bp., 1962
  • Holdbéli utazás; ford., tan., jegyz. Szávai Nándor; LAZI, Szeged, 2002

JegyzetekSzerkesztés

  1. A regények a szerző halála után jelentek meg.
  2. 1654-ben mutatták be a tragédiát, melyet merész gondolatai és a tragikus párbeszédek szenvedélyessége tesznek ma is érdekessé. Ezért a darabjáért istenkáromlással vádolták a szerzőt, ezért a művet hamarosan levették a színház műsoráról.
  3. Egyes jeleneteit Molière használta fel a Scapin furfangjai című darabjában.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés