Arras
Arras [aʁɑːs][megj 1] város Franciaország északi részén, Nord-Pas-de-Calais régióban, Pas-de-Calais megye székhelye.
| Arras | |||
 | |||
| A város látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország | ||
| Régió | Nord-Pas-de-Calais | ||
| Megye | Pas-de-Calais | ||
| Polgármester | Frédéric Leturque (2014-2020) | ||
| INSEE-kód | 62041 | ||
| Irányítószám | 62000 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 42 337 fő (2020. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 3553 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 52–99 m | ||
| Terület | 11.63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Arras
Pozíció Franciaország térképén
| |||
| é. sz. 50° 17′ 23″, k. h. 2° 46′ 51″Koordináták: é. sz. 50° 17′ 23″, k. h. 2° 46′ 51″ | |||
 | |||
| Arras weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arras témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Története Szerkesztés
Az Arrasban szőtt faliszőnyegek híre néhány száz évvel ezelőtt bejárta Európa minden udvarát. 1435-ben itt kötötték meg az arrasi békét, amely a francia királyok és a burgundiai hercegek Flandria és Artois birtoklásáért vívott harcainak vetett hosszú időre véget. Arrasban született és járt iskolába Maximilien de Robespierre. A város környékén sok jelzés mutat a közeli hősi temetők felé. Nemcsak francia, hanem brit és amerikai temetők is vannak ezen a vidéken, főként az első, de a második világháborúban vesztették itt életüket a katonák. Arrast is feldúlták a harcok, de később újjáépítették a háborúban károsodott épületeket.
A várost valaha várfal vette körül, helyén ma a centrumot övező körút húzódik.
Demográfia Szerkesztés
|
|
|
|
Látnivalók Szerkesztés
- Place des Héros – a város 17. századi jellegzetes flamand főtere díszlethez hasonlít, a városháza flamand gótikus épületéből tör az ég felé a csodás harangtorony, a beffroi. A főtér házai szinte egyforma anyagból, azonos módon készültek, tetejükön ugyanolyan az ormozat, mindegyik alatt árkád húzódik. Néhány házon sajátos flandriai szokás szerint egy-egy jellegzetes alak, jelkép látható a bejárat felett, egy szalamandra vagy egy egyszarvú, esetleg egy bálna, vagy éppenséggel egy szirén, ezen alakok a házak névadói.
- Hotel de ville – a városházát szétverte, a tornyot ledöntötte 1914-ben a német császári tüzérség. Azóta építették újjá úgy, ahogy azt a 16. század mesterei alkották meg. Eredetileg a 16. században épült gótikus stílusban, Jacques Le Caron volt a mestere. Fölé magasodik a 75 méter magas torony, a beffroi, 1463-1554 között emelték. Csúcsán Artois arany oroszlánja tartja zászlórúdon a napkorongot. A földszinten van a gótikus Salle des gardes, itt őrzik az ünnepélyes felvonulások állandó résztvevőit, a város óriásait, Colas és Jacqueline bábját, az óriás figurák ugyancsak jellegzetes flamand népszokást őriznek. Az emeleten van a Salle des Fetes, a díszterem, s az ülésterem is. Az alagsorban a város történetéről tartanak audiovizuális bemutatót. Innen lehet elindulni a hatalmas pincerendszerbe. A középkorban kezdték kialakítani a lépcsőkkel, szűk átjárókkal összekötött termeket, amelyek bor tárolására és óvóhelyül szolgáltak. Az első világháborúban brit hadikórház volt a pincében. Az alagsorból indul a felvonó a beffroi kilátószintjére, gyalog 326 lépcső.
- Grand'Place – 155 árkádos kis épület veszi körül a teret. Csupán a legöregebb ház homlokzata tér el a többitől, nem ívelt, hanem lépcsős. 1467-ből származik, a többi 17-18. századi. Ezen valamint a főtéren is rendszeresen tartanak vásárokat, színes felvonulásokat. A legjellegzetesebb népünnepély a Pünkösd vasárnapi Fete des Rats.
- Abbaye St-Vaast – a 7. században alapított apátság a város első püspökéről kapta nevét, a mai épületeket a 18. században emelték a régiek helyén. Főbejárata a place de la Madelaine térről nyílik. Ma a Musée des Beaux-Arts gyűjteménye van benne, mások mellett Delacroix és Jean-Baptiste Camille Corot festményeivel. A volt kolostor refektóriumában hatalmas márványkandalló áll.
- Cathédrale – a klasszicista stílusú főtemplom a francia forradalom alatt megsemmisült Notre-Dame templom helyén, 1833-ban készült.
- Arrasi első világháborús emlékmű – A város nyugati felében található az első világháborúban a környéken elesett nemzetközösségi katonák temetője és emlékhelye.
Testvérvárosok Szerkesztés
.svg){kind=small}
Megjegyzések Szerkesztés
- ↑ Az általános gyakorlattól eltérően a szó végi -s a város nevében ejtendő, ennek megfelelően az -i képzős változata is egybeírandó a képzővel: arrasi.
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ Populations légales 2020
További információk Szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Arras témájú médiaállományokat.
