Chemnitz

Chemnitz (IPA: [ˈkʰɛmnɪʦ] kiejtése^ⓘ, csehül: Saská Kamenice; 1953–1990 között Karl-Marx-Stadt) város Németországban, Szászországban, az Érchegység északi lábánál. 245 000 lakosával Lipcse és Drezda után Szászország harmadik legnépesebb városa, az azonos nevű kormányzati körzet székhelye és a 3,5 milliós Szász-Háromszög része.

Chemnitz
Chemnitz címere Chemnitz zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Járás	Szászország (2012. március 1. – )
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	1143
Polgármester	Barbara Ludwig (SPD)
Irányítószám	09001-09247
Körzethívószám	0371 037200 037209 03722 03726
Rendszám	C
Testvérvárosok	Lista Tampere (1961–) Timbuktu (1968–) Mulhouse (1981–) Łódź (1970–) Volgográd (1988. május 6. – ) Arras (1967–) Ústí nad Labem (1970–) Manchester (1983–) Düsseldorf (1988–) Akron (1997–) Tajjüan (1999–) Csennai Ljubljana (1966–) Kaluga Biskek (1997. március 19. – )
Népesség
Teljes népesség	250 681 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	1101 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	267 m
Terület	220,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 50′, k. h. 12° 55′50.833333333333, 12.916666666667
Chemnitz Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Szászország térképén
Chemnitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Chemnitz témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Karl Marx fejszobra 1971-ből, ma is a város egyik szimbólumának tartják

A várost írásos forrásban először 1143-ban említik. Népessége 1883-ra már elérte a 100 000 főt, a 20. század elejére Németország egyik legfontosabb iparvárosává fejlődött. A második világháború után az NDK-hoz került. 1953-ban Marx Károly nevét vette fel, majd az újraegyesítés után eredeti nevén szervezték járási jogú várossá. Lakossága az 1970-es évek végén meghaladta a 300 ezer főt.

Chemnitz ma Németország keleti részének egyik legfontosabb gazdasági, kulturális és tudományos központja. Gazdaságának alapját a szolgáltatószektor és az ipar képezi. A tudományos élet a Chemnitzi Műszaki Egyetem körül összpontosul.

Etimológia

Chemnitz város nevét a rajta keresztülfolyó Chemnitz folyóról kapta, amely a Zwickaui-Mulde egyik kis mellékfolyója. Maga a „Chemnitz” szó a szorb „Kamjenica” szóból ered, melynek jelentése „köves patak”. Cseh neve (Saská) Kamenice, a szorbok a Kamjenica nevet használják.

Földrajz

Chemnitz az Érchegység-medencében fekszik mintegy 300 méterrel a tengerszint felett, délről az Érchegység nyúlványai, északról a Közép-szász dombság határolja. A várost átszelő Chemnitz folyó széles völgyet vájt ki, amely kedvezett a település kialakulásának. A folyó két nagyobb patak (keletről a Zwönitz, nyugatról a Würschnitz) összefolyásából jön létre, emellett számos kisebb patak táplálja.

Chemnitz geológiai bázisát három nagyobb egységre lehet osztani. Az északi és északkeleti városrészek a Közép-szász dombság Glauchau és Döbeln közötti területéről benyúló granulithegységen fekszenek, amelynek kőzete, a granulit, prekambriumi üledékes kőzetek metamorfózisával keletkezett. Ez az északi-északkeleti földrajzi egység további részekre tagolódik, úgymint: Auerswaldi löszdombság, alsó Chemnitz-medence, Wittgensdorfi lösztábla és Röhrsdorfi paladombság.

A városon az itt 7-8 kilométeresre szűkülő Érchegység-medence északkelet-délnyugat irányban húzódik keresztül. A medencében található a Beutenberg (420,9 m), amely északkeletről határolja a várost. A medence uralkodó kőzettípusa a felső karbon és alsó perm idejéből származó üledékes kőzetek mellett a tufa és a löszagyag. Részegységei: Zschopau-Hochtalboden, Kohlung-tábla, Zeisigwald-Struth-dombság, Chemnitz-völgy, Chemnitz-Terrassenriedel, Siegmar-Bornai dombvidék, Neukircheni dombság és Alsó-Würschnitz-völgy.

Az Érchegység északi lejtőinek jellegzetes geológiai formája Chemnitz környékén mutatkozik meg a legtisztábban. Ebben az eubai Galgenberg hegy (471 m) és a klaffenbachi Adelsberg (508 m) vonalától délre eső földtani egységben az agyagpala-jellegű fillit és az ártéri üledékek uralkodnak. Ez a Zwönitz és Würschnitz völgyei által szabdalt lépcső 500-550-méteres magasságot ér el a Chemnitz folyó összefolyásától délnyugatra. Itt található a város legmagasabb pontja, a Klaffenbacher Höhe (523 m). A terület tovább tagolható a következő földrajzi egységekre: Érchegység északi határlépcső, Alsó-Zwönitz-völgy, harthaui Würschnitz-völgy, berbisdorfi Riedelgebiet, dittersdorfi Riedelgebiet.

Miután több települést is a városhoz csatoltak, Chemnitznek nincs egységes településszerkezete. Mindenekelőtt keleten jellemző, hogy a falusias városrészek elkülönülnek a belvárostól, míg nyugaton a városhatáron is túlnyúlik Limbach-Oberfrohna és Hohenstein-Ernstthal irányába.

Szomszédos települések

Chemnitzet a következő városok és községek határolják (északkeletről indulva az óramutató járásának megfelelően):

• Mittelsachsen járásban: Niederwiesa, Flöha, Augustusburg, Hartmannsdorf, Burgstädt, Lichtenau és Frankenberg
• Erzgebirgskreisben: Gornau, Amtsberg, Burkhardtsdorf és Neukirchen
• Zwickau járásban: Oberlungwitz, Hohenstein-Ernstthal, Callenberg, Limbach-Oberfrohna és Niederfrohna

Városrészek

Chemnitznek 39 városrésze van. Ezek közül nyolc (nevezetesen: Einsiedel, Euba, Grüna, Klaffenbach, Kleinolbersdorf-Altenhain, Mittelbach, Röhrsdorf és Wittgensdorf) a szászországi településrendelet 65–68. paragrafusa értelmében egyúttal helység is. Ezeket a településrészeket a kilencvenes években, az utolsó bővítés alkalmával csatolták Chemnitzhez, emiatt élveznek különleges jogokat a többi településrésszel szemben: saját tanácsuk van lélekszámtól függően 10-16 taggal és egy elnökkel. Feladatuk elsősorban a helységgel kapcsolatos ügyek meghallgatása, a végső döntés joga azonban Chemnitz város tanácsáé.

A városrészek hivatalos számozásának elve a következő:

• A belső városrészek jele 01 (Zentrum) és 02 (Schloßchemnitz)
• Az egyes városrész-fürtökhöz tartozó tízes helyi érték az óramutató járásának megfelelően nő
• Ezen belül az egyes városrészekhez tartozó egyes helyi érték a városhatár felé nő

A városrészek és hivatalos számozásuk: Adelsberg (25) Altchemnitz (41) Altendorf (92) Bernsdorf (42) Borna-Heinersdorf (13) Ebersdorf (14) Einsiedel ¹ (46) Erfenschlag (44) Euba ¹ (16) Furth (11) Gablenz (24) Glösa-Draisdorf (12) Grüna ¹ (95) Harthau (45) Helbersdorf (61) Hilbersdorf (15) Hutholz (64) Kapellenberg (81) Kappel (82) Kaßberg (91) Klaffenbach ¹ (47)

Kleinolbersdorf-Altenhain ¹ (26) Lutherviertel (22) Markersdorf (62) Mittelbach ¹ (87) Morgenleite (63) Rabenstein (94) Reichenbrand (86) Reichenhain (43) Röhrsdorf ¹ (96) Rottluff (93) Schloßchemnitz (02) Schönau (83) Siegmar (85) Sonnenberg (21) Stelzendorf (84) Wittgensdorf ¹ (97) Yorckgebiet (23) Zentrum (01) ¹ egyúttal helyiség is

Időjárás

Chemnitz a mérsékelt öv nedves kontinentális éghajlati zónájába esik. 1961 és 1990 közötti mérési átlagot alapul véve június és július a legmelegebb hónap 16,6 és 16,4 °C havi átlag középhőmérséklettel; ugyanez az érték januárban a legalacsonyabb (1,2 °C). Az évi középhőmérséklet 7,9 °C. A napi középhőmérséklet januárban 0 és -2 °C, júliusban 16 és 18 °C közé esik. A napsütéses órák száma évente átlagosan 1530 óra, júliusban 200 óra, így ez a legnapsütésesebb hónap.

Mivel a város az Érchegység uralkodó szélirány felőli oldalán fekszik, a csapadék mennyisége viszonylag magas. Az éves csapadékmennyiség 650–800 mm közötti. Küchwaldban (Schloßchemnitz városrész) a fenti időintervallumban 775 mm volt az éves csapadékátlag. A legcsapadékosabb hónap a június (85–90 mm), a legszárazabb a február (35–45 mm).

Kultúra és látnivalók

Chemnitzi Strassenbahnmuseum

Testvérvárosok

• Tampere, Finnország (1961. október)
• Ljubljana, Szlovénia (1966. október 17.)
• Arras, Franciaország (1967.)
• Timbuktu, Mali (1968. október 6.)
• Ústí nad Labem, Csehország (1970. július 17.)
• Łódź, Lengyelország (1972.)
• Mulhouse, Franciaország (1981. október 7.)
• Manchester, Egyesült Királyság (1983. március 18.)
• Volgográd, Oroszország (1988. május 6.)
• Düsseldorf, Németország (1988. április 13.)
• Akron, USA (1997. április 20.)
• Tajjüan, Kína (1999. május 17.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Chemnitz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Kovách László: Országokon át - vasúttal 2012-ben, TOP CARD Kiadó. ISBN 978-963-89642-3-6

További információk

• Chemnitz hivatalos oldala (németül)