Czartoryski Múzeum
A Czartoryski Múzeum (lengyelül: Muzeum Książąt Czartoryskich w Krakowie) az egyik legrégebbi lengyel múzeum. Elődje az 1801-ben Izabela Czartoryska hercegnő által létrehozott gyűjtemény volt Puławyban, amit 1831-ben háborús körülmények miatt Párizsba menekítettek, majd 1878-ban Krakkóba költöztettek.
| Czartoryski Múzeum | |
 | |
| A krakkói Czartoryski Múzeum egyik épülete | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Krakkó Lengyelország |
| Cím |  Lengyelország, Krakkó |
| Alapítva | 1796 |
| Megnyílt | 1878 |
| Elhelyezkedése | |
 Czartoryski Múzeum
Pozíció Óváros (Krakkó) térképén
| |
 é. sz. 50° 03′ 53″, k. h. 19° 56′ 24″50.064641°N 19.939967°EKoordináták: é. sz. 50° 03′ 53″, k. h. 19° 56′ 24″50.064641°N 19.939967°E | |
 | |
| A Czartoryski Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Czartoryski Múzeum témájú médiaállományokat. | |
A múzeum 1992-től a Czartoryski Alapítvány (Fundacja Książąt Czartoryskich) tulajdonában volt és a krakkói Nemzeti Múzeum működtette. 2016. december 29-én a lengyel állam megvásárolta az alapítványtól a gyűjteményt és valamennyi épületét 100 millió euró értékben. A vételár a valódi értékhez képest jelképes volt.
A múzeum a XIII-XVIII. századi európai festőművészet és az európai, valamint iszlám iparművészet alkotásait, továbbá irodalmi és történelmi dokumentumokat gyűjt. Legértékesebb darabja Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel című képe.
Története
szerkesztés
Alapítás
szerkesztésIzabela Czartoryska hercegnő az 1805-ben magyar honfiúsítást nyert Adam Kazimierz Czartoryski[1],[2] herceg felesége volt. 1801-ben nyitotta meg Puławyban a Szibüllák temploma (Świątynia Sybilli) nevű magánmúzeumát. Gyűjteményét az 1830-ban kitört novemberi felkelés idején feldúlták és részben megsemmisült, illetve egyes darabjait az oroszok elkobozták. Nagyobb részét azonban sikerült megmenteni. Párizsba, a Hôtel Lambertbe szállították, ami az emigrációba kényszerült Czartoryski család lakhelye és a nagy emigráció (Wielka Emigracja) egyik politikai központja volt.
1870-ben Izabela unokája, Władysław Czartoryski herceg úgy döntött, hogy a gyűjteményt Krakkóban helyezi el. 1876-ban sikerült a múzeumot hazaköltöztetnie. Ugyanebben az évben a család hatalmas könyvgyűjteményét, a Czartoryski Könyvtárat (Biblioteka Czartoryskich) a városnak adományozta. A múzeum első otthona a Városi Arzenál (Arsenał Miejski) lett. Az épületet a városi hatóság adta a múzeum céljaira. A herceg később további épületeket vásárolt hozzá, melyeket Albert Bitner, Wandalin Beringer és Zygmunt Hendel építészek egységes épületegyüttessé alakítottak át. A rekonstrukció 1879 és 1901 között zajlott. Az elkészült épületszárnyakat 1880-tól folyamatosan adták át és nyitották meg a látogatók előtt. Közben a herceg a közeli Flórián-kapuban családi kápolnát rendezett be, hogy megmentse az épületet a bontástól.
A világháború pusztításai
szerkesztésA második világháború kitörésekor a gyűjtemény legértékesebb darabjait a sieniawai palotában rejtették el. 1939. szeptember 16-án vagy 17-én azonban a németek tudomást szereztek a rejtekhelyről és megkezdődött a gyűjtemény kifosztása. A védelmet szolgáló ládákat összetörték, s számos műtárgyat megrongáltak úgy, hogy a földre dobálták őket. Végérvényesen elpusztult a királyi ékszerdobozba (Szkatuła Królewska) tartozó 64 db olyan tárgy (ékszerek, órák, miniatúrák), amelyek lengyel királyokhoz kötődtek. A királyi ékszerdoboz Izabela Czartoryska gyűjtése és a Szibüllák szentélyének legfontosabb kiállítási darabja volt. Eltűnt továbbá 156 db ókori ötvösművészeti tárgy, 104 db modern ötvösművészeti alkotás, valamint 375 db arany pénzérme. Krakkó német megszállása alatt a fosztogatás folyamatos volt. A háború után a Lengyel Népköztársaság kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően a legtöbb dolog visszakerült a helyére. A végleg eltűnt műalkotások közül a legértékesebb Raffaello Fiatal férfi képmása (Portret młodzieńca) című festménye.
Napjainkban
szerkesztés1950-ben a múzeum a krakkói Nemzeti Múzeum részévé vált, a műkincsek és az épületek tulajdoni viszonyai azonban rendezetlenek maradtak. 1991-ben Marek Rostworowski lengyel kulturális miniszter, aki korábban sok éven át a gyűjtemény kurátora volt, kezdeményezte a jogi helyzet rendezését. Ennek során Adam Karol Czartoryski Spanyolországban élő herceg a tulajdonosi feladatok ellátására megalapította a Czartoryski Alapítványt, a technikai és kurátori feladatokra pedig a krakkói Nemzeti Múzeum kapott megbízást.
2010-ben a múzeumot bezárták nagyjavítási munkák miatt. A felújítás napjainkban is tart, valószínűleg 2019-2020-ban fog elkészülni és újra kinyitni a múzeum.
2016. december 29-én titkos tárgyalások után Adam Karol Czartoryski herceg eladta a lengyel államnak a múzeum gyűjteményét és épületeit jelképes 100 millió euró vételárért. A Czartoryski Alapítvány vezetősége ezt követően lemondott.
Ókori művészet
szerkesztésAz ókori szépművészeti gyűjtemény a régi Városi Arzenálban kapott helyet. Egyiptomi, görög, etruszk és római kulturális emlékeket őriz a K. e. III. évezredtől a K. u. IV. századig.
Európai festészet
szerkesztés
A nyugat-európai festészeti osztály többek között az alábbi művészek képeit őrzi:
- Leonardo da Vinci (Hölgy hermelinnel)
- Rembrandt van Rijn (Tájkép az irgalmas szamaritánussal)
- Jacobello di Bonomo (A megkoronázott Mária szentek társaságában – szárnyas oltár)
- Dieric Bouts (Angyali üdvözlet)
- Pieter Bruegel (Tájkép sziklás szigettel)
- Vincenzo Catena (Madonna a gyermekkel)
- Joos van Cleve (Madonna a gyermekkel)
- François Clouet (Férfi képmása)
- Lucas Cranach (A Jagelló család tíz tagjának miniatúrája)
- Carlo Crivelli (Remete Szent Antal és Szent Lúcia)
- Bernardo Daddi (Szentek csoportja)
- Claude Deruet (Kalapos nő portréja)
- Hans Holbein (Férfi képmása)
- Jacob Jordaens (A szatír a parasztnál)
- Hans von Kulmbach (Szent Katalin)
- François Lemoyne (Ámor és Psyché)
- Lorenzo Lotto (A Madonna Szent Katalinnal és Szent Ferenccel)
- Alessandro Magnasco (Remeték)
- Andrea Mantegna (Judit Holofernes fejével)
- Jan Mostaert (Udvarnő arcképe)
- Caspar Netscher (Lengyel viseletbe öltözött fiú portréja)
- Palma Vecchio (A Szent Család)
- Hendrik van Steenwijck (Gótikus templom belsőtere)
- Michele Tosini (Venus Victrix)
- Adriaen van der Werff (Vénusz és Kupidó)
- Michele da Verona (Brutus és Porcia)
- Cornelis Vroom (Tájkép vadásszal)
- Artur Grottger (Phryne)
- Jan Matejko (Polonia – 1863)
- Jean-Pierre Norblin de La Gourdaine (Reggeli a kertben)
- Aleksander Orłowski (Csatajelenet)
Külső kapcsolatok
szerkesztésKapcsolódó oldalak
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Herczeg Csartorinszky Ádám magyar honfiuvá fogadtatik. 1805. évi VI. törvénycikk. Archiválva 2017. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben 1000ev.hu
- ↑ A herceg, illetve később a család részt vett a magyar közéletben, támogatta például a Ludovika építését. Lásd: A katonai Ludovika-akadémiáról. 1808. évi VII. törvénycikk. Archiválva 2017. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben 1000ev.hu
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Muzeum Książąt Czartoryskich w Krakowie című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
