Dálcs

Dálcs románul: Dalci, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Dálcs (Dalci)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Sebesrom
Rang	falu
Községközpont	Sebesrom
Irányítószám	327408
SIRUTA-kód	54458
Népesség
Népesség	193 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	320 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 24′ 54″, k. h. 22° 18′ 55″45.415106, 22.31526
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Karánsebestől keletre fekvő település.

Története

Dálcs nevét 1534-ben említette először oklevél Dalcs néven János király oklevelében. 1785-ben Dalsch, 1808-ban Dals, Dalsch, Dalsh, 1888-ban és 1913-ban Dálcs néven említették.

1534-ben I. János király alitelen Novcsa Miklóstól Dalcs egész birtokát, Örményes, Szadova, Gyuro, Fenes, Gropile, Valemare, Szekas, Szlatina, Szárazpatak és Masztakon részbirtokait elvette, azokat Fiáth Ferencnek adományozta.

Az 1690–1700 évi adóösszeirásban Dalcsot is említették. 1699-ben a Szörény megyei Dalcs Chus István, karánsebesi harmincados birtoka volt.

1769-ben Dalcsot 34 helységgel a zsiipaueki zászlóaljba sorolták. A katonai határőrvidék feloszlatásáig a román bánsági batárőrezredbez, és annak karánsebesi századához tartozott. Az utolsó török háború alatt a falut felperzselték. A lakosság akkor az addig szétszórtan fekvő házakat elhagyva, a lakosok mostani helyükre telepedtek.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott. 1910-ben 559 lakosából 556 román és 559 görögkeleti ortodox volt.

Források

Dálcs egy régi térképen

• Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. 2. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1878. 51. o.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.