Wikipédia

Dán Leó

(1870–1944) nagykereskedő, közgazdasági író, zeneszerző, kormányfőtanácsos

Dán Leó, 1899-ig Diamant[1] (Pest, 1870. november 23.[2] – 1944.) nagykereskedő, közgazdasági író, zeneszerző, kormányfőtanácsos.

Dán Leó
SzületettDiamant Leó
1870. november 23.
Pest
Elhunyt1944 (73-74 évesen)
ÁlneveD'Amant
Állampolgárságamagyar
HázastársaWeisz Olga
(h. Budapest 1876–1957)
GyermekeiDán Mária
SzüleiDiamant Samu
Faith Fanni
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Diamant Samu (1833–1926)[3] szűcsmester és Faith Fanni (1847–1929)[4] fia. Hétgyermekes zsidó család legidősebb fiaként született. Középiskolai tanulmányait a budapesti evangélikus gimnáziumban végezte. 1887–1888-ban a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakán tanult. Tanárai Erkel Gyula és Koessler János voltak. Édesapja őt és másik négy fiát is megtanította a szűcs szakmára. Szakmabeli tudásának tökéletesítése céljából külföldre utazott. Az 1896-os millenniumi ünnepségek előtt tért haza, hogy a Párizsból visszaérkező öccsével együtt átvegyék az apjuk által alapított szűcsüzletet. Már a kiállításon kitűnt az akkor még kizárólag külföldről importált női szőrmebundákkal. Ekkor kapta első kitüntetését – az országban először – a császári és királyi udvari szűcs címet, s ezzel egyidejűleg József főherceg megtette cégét udvari szállítójává. Testvérével közösen családnevüket Dán-ra magyarosították, s cégüket is átkeresztelték Dán Testvérekre.[5] 1901-ben Dán Leót a párizsi világkiállításon elért kiváló eredményei elismeréséül az uralkodó a Koronás Arany Érdemkereszttel tüntette ki, illetve aranyérmet is szerzett.[6] 1902-ben megkapta a vámtarifa megalkotásában való részvételéért, mint az akkor létesített országos értékmegállapító bizottság tagja, a kereskedelmi tanácsosi címet.[7] 1909-ben a kereskedelem és ipar terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjével ismerték el munkásságát.[8]

1910-ben többekkel együtt megalapította az Országos Magyar Szűcsmesterek Egyesületét, amelynek élére egyhangúlag és közfelkiáltással választották meg.[9] A következő évben az ő vezetése alatt rendezték Budapesten az első nagyszabású szűcsipari kiállítást, s ezzel kapcsolatosan a szűcsipari világkongresszust, amelynek elnöke volt. Közgazdasági téren kifejtett működéséért több alkalommal részesült királyi és külföldi kitüntetésekben. A közgazdasági irodalom terén nemcsak magyar, hanem német, francia és angol lapokban és szaklapokban is élénk működést fejtett ki. 1926-ban a közgazdasági tevékenységének elismeréséül kormányfőtanácsossá nevezték ki. Tőle származott a hazai nyúl-, perzsabárány-, nyest- és nemes prémtenyésztés eszméje. Munkatársa volt a Révai Nagy Lexikonának, a Tolnai Új Világlexikonának és tagja a Magyar zsidó lexikon elnöki tanácsának. Jelentős szerepet játszott a zsidó közéletben. Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon elnöki tanácsának tagja volt.

Társelnöke volt az ország legnagyobb kereskedői szervezetének, a Fővárosi Kereskedők Egyesületének, alelnöke a Belvárosi Polgári Körnek, elnöke az Országos Magyar Szűcsmesterek Egyesületének. Sokáig tagja volt a főváros törvényhatóságának, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE), a Magyar Kereskedelmi Csarnok és az Országos Iparegyesület igazgatósági tagja volt.

Feleségével tagjai voltak annak a delegációnak, amelyik a New York-i Kossuth szobor felállítása alkalmából 1928-ban New Yorkba utazott.[10]

Családja szerkesztés

Házastársa Weisz Olga (1876–1957)[11] volt, Weisz Adolf nagybirtokos és Bőhm Ida lánya, akit 1899. június 8-án Budapesten, a Terézvárosban vett nőül polgári szertartás keretében.[12] Négy nappal később a Dohány utcai zsinagógában is házasságot kötöttek.[13]

Gyermeke

  • Dán Mária (1900–1937). Első férje Zalán Ernő (1892–?) részvénytársasági igazgató (1928-ban elváltak). Második férje Bokor Imre (1899–?) kereskedő volt.

Zenei munkássága szerkesztés

Művei szerkesztés

  • Nászéj, opera egy felvonásban. Szövegírók: Delacour és Morand. Bemutató: Tata, 1893.
  • A prímáskisasszony, bohózat dalokkal és táncokkal 5 felvonásban. Bem. 1894. július 29., Budai Színkör.
  • A sevillai fodrász, operett 2 felvonásban. Szövegét írta: Bálint Dezső. Bemutató: 1902. május 13., Magyar Színház
  • Mámor, balett egy felvonásban. Bemutató: 1903. Debrecen.
  • A máltai lovag, operett. Szövegét írta: Beksics Gusztávné. Debrecenben adták először 1893-ban, majd Óbudán, 1894 júliusában.
  • Tót legény Amerikában vagy Utazás Chicagoba zenés bohózat. Szövegét írta: Komor Gyula. Bemutatták 1895. január 4-én a Debreczeni Városi Színházban. Szerzőként Dán Leó D. Ament Leóként volt feltüntetve.

További szerzeményei: zongoradarabok (kb. 200), sanzonok, hegedűverseny, templomi énekek. Zeneírói álnevén: D'Amant

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Koronás Arany Érdemkereszt (1901)
  • Kereskedelmi tanácsos (1902)
  • Ferenc József-rend lovagja (1909)
  • Kormányfőtanácsos (1926)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 90958/1899. Forrás: MNL-OL 30791. mikrofilm 482. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1899. év 6. oldal 18. sor
  2. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1332/1870. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
  3. ↑ Diamant Samu halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi polgári halotti akv. 434/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
  4. ↑ Faith Fanni halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) halotti akv. 406/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
  5. ↑ „Kitüntetés és névmagyarosítás”, Pesti Hírlap, 1899. szeptember 23., 9. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. január 27.) 
  6. ↑ „Koronás arany érdemkereszt”, Magyar Géniusz, 1901. március 10. (Hozzáférés ideje: 2021. január 27.) 
  7. ↑ „Uj kereskedelmi tanácsosok”, Budapesti Hírlap, 1902. február 18., 12. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. január 27.) 
  8. ↑ „Ferenc József-rend”, Pesti Hírlap, 1909. október 26., 11. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. január 27.) 
  9. ↑ „Országos magyar szűcsmesterek egyesülete”, Pesti Hírlap, 1910. május 29., 40. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. január 27.) 
  10. ↑ „Hétfőn reggel indulnak Amerikába a Kossuth-zarándokok”, Magyarság, 1928. március 4., 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. január 27.) 
  11. ↑ Dán Leóné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 375/1954. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
  12. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 537/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
  13. ↑ „Fényes esküvő”, Pesti Hírlap, 1899. június 12., 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. január 27.) 

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dán_Leó&oldid=26028081”