Oldenburgi György cumberlandi herceg

Oldenburgi György (Koppenhága, 1653. április 2. – London, 1708. október 28.), George of Denmark (Oldenburg), dánul: Jørgen af Danmark, norvégul: Jørgen av Danmark og Norge, hertug av Cumberland, skót gaelül: Deòrsa na Danmhairg, írül: An Prionsa Seoirse, Diúc Cumberland, izlandiul: Georg Danaprins, dán és norvég királyi herceg, III. Frigyes dán király fia, Anna brit királynő férje.

Oldenburgi György
Dániai György Norvégiai György
Michael Dahl portréja György hercegről 1705 körül
Angol Királyság királynőjének a férje
George of Denmark (Oldenburg)
Uralkodási ideje
1702. március 9. – 1707. május 1.
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	Orániai Vilmos
Utódja	önmaga mint Nagy-Britannia királynőjének a férje
Skót Királyság királynőjének a férje
George of Denmark (Oldenburg)/Deòrsa na Danmhairg
Uralkodási ideje
1702. március 9. – 1707. május 1.
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	Orániai Vilmos
Utódja	önmaga mint Nagy-Britannia királynőjének a férje
Brit Királyság királynőjének a férje
George of Denmark (Oldenburg)
Uralkodási ideje
1707. május 1. – 1708. október 28.
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	önmaga mint Anglia és Skócia királynőjének a férje
Utódja	Szász–Coburg–Gothai Albert
Cumberlandi Hercegség hercege
George of Denmark (Oldenburg)
Uralkodási ideje
1689. április 20. – 1708. október 28.
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	Pfalzi Rupert
Utódja	Hannoveri Vilmos
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Oldenburg-ház
Született	1653. április 2. Koppenhága
Elhunyt	1708. október 28. (55 évesen) London
Nyughelye	Westminsteri apátság
Édesapja	III. Frigyes dán király (1609–1670)
Édesanyja	Zsófia braunschweig–lüneburgi hercegnő (1628–1685)
Testvére(i)	Oldenburgi Ulrika Eleonóra svéd királyné Anna Zsófia dán hercegnő Princess Wilhelmine Ernestine of Denmark Princess Frederica Amalia of Denmark V. Keresztély dán király Ulrik Frederik Gyldenløve
Házastársa	I. (Stuart) Anna, 1702-től Anglia, Skócia, 1707-től Nagy-Britannia királynője (1665–1714)
Gyermekei	1. N. (leány) (halva született 1684) 2. Mária (1685–1687) 3. Anna Zsófia (1686–1687) 4. N. (gyermek) (elvetélt 1687) 5. N. (fiú) (halva született 1687) 6. N. (gyermek) (elvetélt 1688) 7. Vilmos (1689–1700) 8. Mária (1690–1690) 9. György (1692–1692) 10. N. (leány) (halva született 1693) 11. N. (gyermek) (halva született 1694) 12. N. (leány) (elvetélt 1696) 13. N. (gyermek) (elvetélt 1696) 14. N. (gyermek) (elvetélt 1697) 15. N. (gyermek) (elvetélt 1697) 16. N. (fiú) (halva született 1698) 17. N. (fiú) (halva született 1700)
Oldenburgi György aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Oldenburgi György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ifjúsága

György címere

Dániai György 1653. április 2-án született a dán fővárosban, Koppenhágában, III. Frigyes és Braunschweig–Lüneburgi Zsófia hatodik gyermekeként és harmadik fiaként, az Oldenburg-ház sarjaként.

1674-ben a lengyel trón lehetséges pályázójaként tűnt fel, mivel XIV. Lajos francia uralkodó támogatta. Habár a herceg gyermekévei alatt a lutheránus hitet vallotta, hajlandó lett volna áttérni a római katolikusra, mivel Lengyelországban az volt érvényben.

Házassága

Férj és feleség

Nagyjából ebben az időben felmerült annak a lehetősége is, hogy György az angol király, II. (Stuart) Károly egyik unokahúgát, a nála 12 évvel fiatalabb Annát, Jakab herceg és Lady Hyde Anna yorki hercegné kisebbik lányát vegye feleségül, akiből egy nap még királynő lehet. II. Károly ugyanis öccsét, Jakabot nevezte meg utódjának, mivel nem voltak törvényes gyermekei, így Jakab lányai, Mária és Anna néhány év múlva trónörökösökké váltak, ugyanis nem volt fiútestvérük.

György és Anna 1683. július 28-án házasodott össze a londoni Szent Jakab-palotában. (Ő volt az a bizonyos dán herceg, akire a menyegzőre a Jeremiah Clarke által írt, A dán herceg indulója című, esküvőkön ma is nagyon népszerű darab utal.) Az esküvő után György megkapta apósa bátyjától, II. Károlytól a Térdszalagrend lovagja címet, továbbá ő lett Cumberland hercege, valamint Kendal grófja és Wokingham bárója. A frigy termékenynek, de a gyermekáldást tekintve szomorú sorsúnak bizonyult, ugyanis házasságuk alatt a hercegnő tizennyolc alkalommal volt terhes, ám ezek sokszor vetéléssel vagy halva születéssel végződtek.

1689-ben született az egyetlen csecsemőkort túlélt gyermekük, Gloucesteri Vilmos. Ő 11 évesen betegségben meghalt. Mária nevű leányuk csupán két évet élt, Anna Zsófia pedig csak egy évet, így 1700-ra már nem maradt a királyi párnak egyetlen élő örököse sem. Gyermekeik gyenge egészségi állapotát sokan annak tulajdonították, hogy György szifiliszben szenvedett, míg mások úgy vélték, hogy Anna azért nem tudott életképes gyermekeknek életet adni, mivel egyik szülése közben vérmérgezést kapott. Érdekes párhuzam, hogy Anna nővére, Mária ugyancsak képtelen volt egészséges utódot világra hozni. Ő is többször elvetélt.

1688-ban II. Jakab király halála után a koronát idősebb leánya, Mária örökölte, aki 1694-ben egy betegség következtében elhunyt. Mivel gyermeke nem volt, így társuralkodó férje, Orániai Vilmos vette át tőle a koronát, aki azonban 1702-ben gyermektelenül meghalt. Ekkor lépett trónra Anna. A királynő hat év múlva megözvegyült, amikor hitvese, a társuralkodó Dániai György 55 éves korában meghalt a londoni Kensington-palotában. A herceget a Westminster apátságban temették el. Az özvegy uralkodónő többé nem ment férjhez, 1714. augusztus 1-jén, 49 évesen hunyt el.

Források

Előző Pfalzi Rupert

Cumberland hercege 1689 – 1708

Következő Hannoveri Vilmos

Előző Stuart Károly (Herceg)

Kendal grófja 1689 – 1708

Következő Schulenburgi Meluzina (Hercegnő)