Főmenü megnyitása

Dániel Arnold (Tata, 1878. szeptember 15. – Leatherhead, Nagy-Britannia, 1967. december vagy 1968. február) közgazdász, közíró.

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Schönwald Mór Dávid és Szarvas Leonóra fiaként született. A budapesti tudományegyetemre járt, majd megszakította tanulmánymányait és az újságírói pályát választotta. A 20. század elején bekapcsolódott a szociáldemokrata mozgalomba, majd 1905-ben, az MSZDP XII. kongresszusán a szegényparasztság és a nemzetiségek szervezése mellett foglalt állást. Foglalkozott az agrárkérdéssel is, rendszeresen jelentek meg cikket a Huszadik Században. 1909. október 31-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Engelsmann Alojzia Teréziával, Engelsmann Pál és Langhammer Anna lányával.[1] 1918 őszén javasolta a földosztást. 1919 februárjában külföldre ment, és előbb Svájcban, majd Bécsben élt, majd 1934-től Csehszlovákiában telepedett el. Innen Angliába ment. Az 1920-as években újból kapcsolatba került az MSZDP-vel, részt vett a párt 1930-as agrárprogramjának elkészítéséban. Később mezőgazdasági szakértője volt a brit kormánynak, majd a második világháború idején Londonban az angliai magyar antifasiszta emigrációval állt kapcsolatban. Agrárkérdéssel foglalkozó tanulmányokat publikált Angliában az 1940-es években, és gyakran szerepelt mint előadó a Londoni Magyar Klubban.

Fontosabb műveiSzerkesztés

  • A magyarországi földműves szociálizmus föladatai (Huszadik Század könyvtára, 1906)
  • A kultúra első forrása a földművelés (Bp., 1907)
  • A föld és a társadalom (Szociológiai Könyvtár, Bp., 1911)
  • Többtermelés (Bp., 1913)
  • Das Vordringen der Agrardemokratie in Europa und die Lage des Grossgrundbesitzes in Ungarn (Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik, 1929)
  • Mezőgazdasági válság és a magyar nép sorsa (Bp., 1931)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.