Dániel Arnold

közgazdász, közíró

Dániel Arnold, 1902-ig Schönwald[1] (Tata, 1878. szeptember 15.[2]Leatherhead, Nagy-Britannia, 1967. december vagy 1968. február) közgazdász, közíró.

Dániel Arnold
Született Schönwald Arnold
1878. szeptember 15.
Tata
Elhunyt 1967. december (89 évesen)
Leatherhead
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Dániel Arnold témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Schönwald Mór Dávid és Szarvas Leonóra fiaként született. A Budapesti Tudományegyetemre járt, majd megszakította tanulmányait és az újságírói pályára lépett. A 20. század elején bekapcsolódott a szociáldemokrata mozgalomba, majd 1905-ben, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt XII. kongresszusán a szegényparasztság és a nemzetiségek szervezése mellett foglalt állást. Foglalkozott az agrárkérdéssel is, rendszeresen jelentek meg cikkei a Huszadik Században.

1909. október 31-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Engelsmann Alojzia Teréziával, Engelsmann Pál és Langhammer Anna lányával.[3] 1918 őszén javasolta a földosztást. 1919 februárjában külföldre ment, és előbb Svájcban, majd Bécsben élt. 1934-ben Csehszlovákiában telepedett el, ahonnan később Angliába ment.

Az 1920-as években újból kapcsolatba került az MSZDP-vel, részt vett a párt 1930-as agrárprogramjának elkészítésében. Később mezőgazdasági szakértője volt a brit kormánynak, majd a második világháború idején Londonban az angliai magyar antifasiszta emigrációval állt kapcsolatban. Agrárkérdéssel foglalkozó tanulmányokat publikált Angliában az 1940-es években, és gyakran szerepelt mint előadó a Londoni Magyar Klubban.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A magyarországi földművelő szocializmus feladatai (A Huszadik Század könyvtára, 1906)
  • A kultúra első forrása a földmívelés (Budapest, 1907)
  • Föld és társadalom (Szociológiai Könyvtár, Budapest, 1911)
  • Többtermelés (Budapest, 1913)
  • Das Vordringen der Agrardemokratie in Europa und die Lage des Grossgrundbesitzes in Ungarn (Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik, 1929)
  • Mezőgazdasági válság és a magyar nép sorsa (Budapest, 1931)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 138218/1902. Forrás:MNL-OL 30791. mikrofilm 501. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 48. oldal 26. sor
  2. Születési bejegyzése a tata-tóvárosi izraelita hitközség születési akv. 41/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
  3. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1246/1909. folyószáma alatt.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Unitárius kislexikon. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás + Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
  • Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-2-0  
  • Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, Hitel, 1992
  • Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7  
  • Tolnai világlexikona. Budapest, Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919
  • Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8