Dürnkrut

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. április 20.

Dürnkrut osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 2237 lakosa volt.

Dürnkrut
A dürnkruti kastély
A dürnkruti kastély
Dürnkrut címere
Dürnkrut címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
Járás
Irányítószám2263
Körzethívószám02538
Forgalmi rendszámGF
Népesség
Teljes népesség2272 fő (2022. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság161 m
Terület30,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 16° 51′ 09″48.471111°N 16.852500°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 16° 51′ 09″48.471111°N 16.852500°E
Dürnkrut weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dürnkrut témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Dürnkrut a Gänserndorfi járásban
 
A Szt. Jakab-plébániatemplom
 
A waidendorfi Szt. Ulrik-plébániatemplom

Dürnkrut a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva folyó jobb partján, a szlovák határ mentén. Területének 5,7%-a erdő, 82,2% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz két település tartozik: Dürnkrut (1733 lakos 2020-ban) és Waidendorf (504 lakos).

A környező önkormányzatok: délre Angern an der March, délnyugatra Ebenthal, nyugatra Velm-Götzendorf, északnyugatra Zistersdorf, északkeletre Drösing és Jedenspeigen, keletre Gajar (Szlovákia).

Története

szerkesztés

Dürnkrut területén a Homo erectus által készített, 800 ezer éves kőeszközök kerültek elő.

Dürnkrut várát és a mellette fekvő kis települést 1045 körül alapították az osztrák-magyar határ ellenőrzésére. Írásban először 1160-ban említik (Waidendorf 1250-ben szerepel először a forrásokban).

1278. augusztus 26-án itt zajlott a dürnkruti vagy második morvamezei csata, ahol Habsburg Rudolf IV. László magyar király segítségével megszerezte II. Ottokár cseh királytól az osztrák és a stájer hercegségeket.

1621-ben a császár elkobozta a dürnkruti uradalmat akkori birtokosaitól, a protestáns Landau családtól. 1783-ban II. József egyházrendeletét követően Waidendorf önálló egyházközséggé vált. Az 1842-es és 1855-ös kolerajárványok 60 áldozatot szedtek (köztük 11 gyerek volt).

1970-ben az addig különálló Waidendorf község egyesült Dürnkruttal. 2006 áprilisában az árvíz áttörte a Thaya és a Morva folyók gátjait, jelentős károkat okozva a mezővárosban.

A dürnkruti önkormányzat területén 2020 januárjában 2237 fő élt. A lakosságszám 1981 óta 2200 körül stagnál. 2018-ban az ittlakók 93,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 3,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 85,5%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 1,6% mohamedánnak, 10,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (95,7%) mellett a törökök alkották 1%-kal.

A népesség változása:

A népesség alakulása 2016 és 2022 között
Lakosok száma
2256
2267
2272
201620182022
Adatok: Wikidata

Látnivalók

szerkesztés
  • a dürnkruti kastély
  • a Szt. Jakab-plébániatemplom
  • a waidendorfi Szt. Ulrik-plébániatemplom

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dürnkrut című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.