Drösing

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. május 30.

Drösing osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 1128 lakosa volt.

Drösing
Drösing címere
Drösing címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásGänserndorfi járás
Irányítószám2265
Körzethívószám02536
Forgalmi rendszámGF
Népesség
Teljes népesség1132 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság158 m
Terület29,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′ 26″, k. h. 16° 54′ 08″48.540556°N 16.902222°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 26″, k. h. 16° 54′ 08″48.540556°N 16.902222°E
Drösing weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Drösing témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Drösing a Gänserndorfi járásban
 
A Szt. Mihály-templom
 
II. József szobra

Drösing a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva folyó jobb partján, a szlovák határ mentén. Területének 24,9%-a erdő, 62,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz két település tartozik: Drösing (883 lakos 2020-ban) és Waltersdorf an der March (245 lakos).

A környező önkormányzatok: délre Jedenspeigen, délnyugatra Dürnkrut, nyugatra Zistersdorf, északra Ringelsdorf-Niederabsdorf, keletre Pozsonyzávod, délkeletre Kislévárd és Nagylévárd (utóbbi három Szlovákiában).

Története

szerkesztés

Drösinget először 1212-ben említik és ekkor a zistersdorfi uradalomhoz tartozott. 1276-ban Leutold von Kuenring új templomot építtetett a településen, amely 1294-ben készült el. 1293-ban már mezővárosként hivatkoztak rá. Egyházközségét 1212-ben az akkor alapított lilienfeldi apátság felügyeletére bízták és ott is maradt 1745-ig.

1705-ben és 1706-ban Rákóczi kurucai kifosztották a mezővárost, felgyújtották a templomát és néhány házat.

1898-ban kőolajfinomító alapult Drösingben, ahol az északi vasút által szállított galíciai kőolajat dolgozták fel, a késztermékkel pedig Bécset látták el. Az első világháború után az üzem romániai nyersanyaggal folytatta működését, majd áthelyezték Korneuburgba. A második világháború után az gyárépületet lebontották és anyagát is eladták.

1970-ben a szomszédos Waltersdorf egyesült Drösinngel. A mezőváros 1983-ban kapta címerét a tartományi kormányzattól.

A drösingi önkormányzat területén 2020 januárjában 1128 fő élt. A lakosságszám 1981 óta 1200 körül stagnál. 2018-ban az ittlakók 94,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 3,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 83,5%-a római katolikusnak, 2,3% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 3,8% mohamedánnak, 8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 9 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (89,9%) mellett a horvátok (2,7%), a csehek (2,1%) és a szerbek (1,6%) alkották.

A népesség változása:

2016
1 101
2018
1 132

Látnivalók

szerkesztés
  • a Szt. Lőrinc-plébániatemplom
  • a waltersdorfi Szt. Mihály-templom
  • a II. József-emlékmű

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Drösing című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.