Pozsonyzávod
Pozsonyzávod (szlovákul Závod) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.
| Pozsonyzávod (Závod) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Malackai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1450 |
| Polgármester | Peter Vrablec |
| Irányítószám | 908 72 |
| Körzethívószám | 034 |
| Forgalmi rendszám | MA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2978 fő (2021. jan. 1.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 99 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 161 m |
| Terület | 27,37 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Pozsonyzávod
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 32′ 50″, k. h. 17° 01′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 50″, k. h. 17° 01′ 50″ | |
| Pozsonyzávod weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonyzávod témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Malackától 12 km-re északra található.
TörténeteSzerkesztés
A település első írásos említése "Zabod" alakban 1557-ből származik, de régi templomát már 1339-ben és 1450-ben is említik. Az adóösszeírások szerint Éleskő várának uradalmához tartozott. 1665-ben Závodon 45 család élt. 1720-ban 38 adózó háztartása volt. 1828-ban 320 házában 2305 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint „ZAVOD. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, síkos határja 3 nyomásbéli, rozsot, árpát, és kendert terem, szőleje, réttye van, piatza Nagy-Lévárdon.”[2]
Fényes Elek szerint „Závod, Poson vm. tót f. a sasvári, vagy holicsi országutban, N. Lévárdhoz 1/2 órányira: 1300 kath., 25 zsidó lak., kath. paroch. templom, róna jól mivelt határral, erdővel. F. u. gr. Batthyáni János örök. Ut. p. Szent János.”[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 1840, túlnyomóan szlovák lakosa volt.
2011-ben 2699 lakosából 2574 szlovák.
NevezetességeiSzerkesztés
- Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt gótikus római katolikus temploma 1339-ben épült. 1777-ben megújították.
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt neogótikus, római katolikus temploma 1899-ben épült.
KözlekedésSzerkesztés
VasútiSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
ForrásokSzerkesztés
- Bazovský, I. – Čambal, R. – Hladíková, K. – Rajtár, J. 2019: Nové funerálne nálezy z doby rímskej zo Závodu (predbežná správa). Zborník SNM CXIII – Archeológia 29, 263-267.