Dakuten és handakuten
A dakuten (濁点), más néven ten-ten (点々, てんてん), cson-cson (ちょんちょん) vagy dakuonpu ( 濁音符) diakritikus jel a japán nyelvben, melyet a kanáknál alkalmaznak zöngés párok jelölésére, valamint a rendaku jelenség (előreható zöngésedés[1]) esetében is. Jelölése a kana jobb felső részén, a ゛jellel történik, mely az idézőjelhez hasonlít. Például a か (ka) kanából dakutennel が (ga) lesz, azaz a ka szótag zöngés párja. A dakuten a következőképp módosítja a zöngétlen hangokat zöngéssé: k→g, c/sz→dz, t→d, h→b és cs/s→dzs.[2]
A handakuten (半濁点) vagy maru (丸) ezzel szemben egyedül a [h] hangot módosítja [p]-re, azaz zárhangra. Jelölésére a kana jobb felső részén egy kis kör ゜szolgál. Segítségével például a は (ha) szótagból ぱ (pa) lesz.[2][3]
Az 1598-ban kiadott Rakujósú (落葉集) szótár volt az első nyomtatott szótár Japánban, mely rendszerszerűen használta a dakutent és handakutent. A handakutent először 1536-ban a Nicsiren sónin csúgaszan (日蓮聖人註画讃), Nicsiren buddhista szerzetes életét bemutató illusztrált tekercsen használták.[4]
Kanák szerkesztés
Az alábbi táblázatban a dakutennel, illetve handakutennel módosított alapvető kanák szerepelnek. A zöngésített párokkal digráfok is alkothatók.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
| ka | ki | ku | ke | ko | ga | gi | gu | ge | go | |||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |||||||
| sza | si | szu | sze | szo | za | dzsi | zu | ze | zo | |||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |||||||
| ta | csi | cu | te | to | da | dzsi | dzu | de | do | |||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ||
| ha | hi | fu | he | ho | ba | bi | bu | be | bo | pa | pi | pu | pe | po | ||
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Szövegértés-Szövegalkotás 11, Nyelvtan 1-2. Sulinova, 30. o.. Hozzáférés ideje: 2019. június 2.
- ↑ a b Dakuten 濁点 / Tenten ゛゜. Japanese with Anime. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
- ↑ The Hiragana H Column. japanesepod101.com. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
- ↑ Don Clifford Bailey (1960–1961). „The Rakuyōshū”. Monumenta Nipponica 16 (3/4), 301. o.
