Főmenü megnyitása

Zágoni Debreczeni János (Szeged, 1836. március 21.Eger, 1921. március 25.) magyar katolikus pap, egri kanonok, egyházi író.

Debreczeni János
Született 1836. március 21.
Szeged
Elhunyt 1921. március 25. (85 évesen)
Eger
Foglalkozása

ÉleteSzerkesztés

Szegeden született iparos szülőktől. A gimnáziumot szülővárosában végezte a kegyesrendieknél, ahol tanára Csaplár Benedek ösztönzésére mint 8. osztályú ifjú Ipolyi Arnold Mythologiájához ő is gyűjtött adatokat. 1854-ben az egri papnevelő intézetbe lépett és két ízben nyert pályadíjat, egy bibliai értekezéssel és egy alkalmi szentbeszéddel. 1858. augusztus 29-én misés pap és Tiszaörsön káplán lett, itt buzgón gyűjtötte a népéletre vonatkozó adatokat, melyeket Czuczor Gergely és Fogarasi János felhasználtak a Magyar Nyelv Szótárában. 1859-ben Egyeken Tárkányi Béla mellett lett káplán, innét 1861-ben Törökszentmiklósra rendelte főpásztora, ahol akkor Ipolyi Arnold tartózkodott, aki az ifjút a tudomány iránt való szeretetre lelkesítette. 1863-ban Jászberénybe helyezték át és 1864-ben hajdúböszörményi plébános lett. Négy évi működés után lemondott javadalmáról és Egerbe költözött, ahol mint a Foglár-féle intézet aligazgatója, káptalani karkáplán és hitelemző működött. Szellemi kiképzésére nagy hatással volt a mindennapi érintkezés Ipolyival, Tárkányival és Szvorényival. 1872-ben Karcagra ment plébánosnak és 1879-ben püspökladányi esperessé neveztetett ki. 1886-ban címzetes kanonok és 1888 őszén szabolcsi főesperes, végül 1890. május 1-jén valóságos kanonok és az egri papnevelő intézet kormányzója lett.

MűveiSzerkesztés

Értekezései és cikkeiSzerkesztés

Néhány szó nemzeti hagyományaink és a tájszógyűjtés ügyében (Vasárnapi Ujság 1859.), Kapisztrán sz. János életrajza. (Egri Népkönyvtár I. Téli Esték. 1878.), A kereszténység küzdelme a pogánysággal hazánkban (Egri Naptár 1865.), vallási, nevelési, történeti és egyháztörténeti cikkei a Religióban (1866-68.), Szegedben (1866. Dolgos János névvel, 1867.), Jász-Nagy-Kún-Szolnokban (1877-78.), Magyar Államban (1874. 120 sz. 1879.), Egri Egyházmegyei Közlönyben (1871. 1881-1882. 1884.) és több közleménye van a Hazánkban, Katholikus Társadalomban, Katholikus Néplapban és Egerben.

Emellett szerkesztette az Egri Egyházmegyei Közlönyt 1869. jan. 15-től 1872. jul. 16-ig.

Önálló műveiSzerkesztés

  • Alkalmi beszéd, melyet Erzsébet, Magyarország királynéja ő felségének Budán, 1868. ápr. 22. történt szerencés szülése után a hajdú-böszörményi latin szert. r. kath. egyházban ápr. 26. mondott. Eger, 1868.
  • Szentek élete, kiadja a Szt. István társulat. U. ott, 1878. (V. rész.)

ForrásokSzerkesztés