Difenilmetán
Diphenylmethane.svg
Diphenylmethane2.png
Más nevek benzilbenzol
Kémiai azonosítók
Rövidítés BnPh, Ph2CH2
CAS-szám 101-81-5
PubChem 7580
ChemSpider 7299
MeSH Diphenylmethane
ChEBI 38884
SMILES
c1c(cccc1)Cc2ccccc2
InChI
1/C13H12/c1-3-7-12(8-4-1)11-13-9-5-2-6-10-13/h1-10H,11H2
StdInChIKey CZZYITDELCSZES-UHFFFAOYSA-N
UNII K3E387I0BC
ChEMBL 1796022
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C13H12
Moláris tömeg 168,234
Megjelenés színtelen olaj
Sűrűség 1,006 g/ml
Olvadáspont 22–24 °C
Forráspont 264 °C
Oldhatóság (vízben) 14 mg/l
Mágneses szuszceptibilitás −115,7·10−6 cm³/mol
Veszélyek
Főbb veszélyek gyúlékony
Lobbanáspont >110 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A difenilmetán szerves vegyület, képlete (C6H5)2CH2. Molekulájában egy metán két hidrogénatomját fenilcsoport helyettesíti. A szerves kémiában gyakori szerkezeti elem, a belőle képezhető difenilmetil-csoportot más néven benzhidrilcsoportnak is nevezik.

Benzil-klorid és benzol közötti Friedel–Crafts-alkilezési reakcióval állítják elő Lewis-sav katalizátor, például alumínium-klorid jelenlétében:[1]

C6H5CH2Cl + C6H6(C6H5)2CH2 + HCl

JegyzetekSzerkesztés

  1. W. W. Hartman and Ross Phillips (1943). „Diphenylmethane”. Org. Synth..  ; Coll. Vol. 2: 232

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Diphenylmethane című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.