Dimetil-tereftalát
Dimetil-tereftalát | |
IUPAC-név | Dimetil-tereftalát |
Más nevek | Tereftálsav-dimetil-észter, DMT, metil-tereftalát, dimetil-p-ftalát, |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 120-61-6 |
PubChem | 8441 |
ChemSpider | 13863300 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C10H10O4 |
Moláris tömeg | 194,19 g/mol |
Megjelenés | fehér |
Sűrűség | 1,2 g/cm³ (szilárd) |
Olvadáspont | 140-142°C |
Forráspont | 288°C |
Oldhatóság (vízben) | 36 mg/l (20 °C)[1] |
Veszélyek | |
EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
R mondatok | (nincs)[1] |
S mondatok | (nincs)[1] |
Lobbanáspont | 141 °C[1] |
Öngyulladási hőmérséklet | 520 °C[1] |
LD50 | >3200 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A dimetil-tereftalát (DMT) a tereftálsav és metanol észtere. Poliészter gyártásra használják, beleértve a polietilén-tereftalátot és politrimetilén-tereftalátot. Molekulájában a benzolgyűrűhöz para helyzetben (azaz az első és negyedik szénatomhoz) metilészter csoportok kapcsolódnak.
Jegyzetek
szerkesztésFordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimethyl terephthalate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.