Divulje

falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében

Divulje falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Trogirhoz tartozik.

Divulje
Divulje strandja
Divulje strandja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTrogir
Jogállásfalu
Irányítószám21 220
Körzethívószám(+385) 22
Népesség
Teljes népesség52 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság7 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 31′ 37″, k. h. 16° 17′ 42″Koordináták: é. sz. 43° 31′ 37″, k. h. 16° 17′ 42″
A Wikimédia Commons tartalmaz Divulje témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Trogir központjától 4 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Kaštelai-öböl legnyugatibb részét képező azonos nevű öbölben fekszik.

Története szerkesztés

Területe már az ókorban is lakott volt. Itt vezetett át a Salonából Traguriumba, mai Trogirba menő római út és ágazott le Siculi római település irányába. A településtől északra található a Bijaći régészeti lelőhely, ahol római veteránok településének maradványai kerültek elő. A feltárások során megtalálták annak a Szent Márta tiszteletére szentelt templomnak a maradványait is, melyet a források már a 9. században említenek. Néhány horvát szerző egyenesen azt állítja, hogy a 7. század óta egészen Zvonimir király uralkodásáig itt állt a horvát uralkodók palotája, ahol a régi horvát országgyűléseket is tartották. Eszerint erről a helyről erősítette volna meg I. Trpimir horvát fejedelem 852-ben elődjének Mislav fejedelemnek a spliti érsekségnek kiadott adománylevelét, melyben a horvátok népnevét „Dux Chroatorum” alakban először említi.[2] Ezt egyelőre a régészeti kutatások nem erősítették meg, azonban szakemberek feltételezik, hogy a kora középkorban a Divuljéhez tartozó tengerparti részen valóban ószláv település állt. Az I. világháború után Divulje területén légi-, haditengerészeti és kiképzési bázis volt. A második világháború után a kommunista hatóságok még tovább terjesztették, hogy nemzetközi katonai kiképző bázissá fejlesszék. Így a bázis hamarosan kiterjedt a közeli szőlő- és olajfaültetvényekre, majd az út túloldalára a domboldalra, ahol 10-12 harci repülőgép befogadására alkalmas földalatti hangárt építettek. A jugoszláv megalománia azonban még ezzel sem érte be. A festői Lora-félszigetre új, modern kiképzési központot és haditengerészeti bázis építettek. A délszláv háború előtt helikopterbázisként és logisztikai központként működött. A háború idején UNPROFOR csapatok állomásoztak itt. A település lakossága 2011-ben 26 fő volt, akik a turizmus mellett mezőgazdaságból (szőlő-, füge, és olívatermelés) éltek.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 36 552 361 36 58 32 37 26

(1953-tól önálló településként.)

 
A divuljei légibázis

Nevezetességei szerkesztés

  • Bijaći régészeti lelőhely római település és a 9. századi Szent Márta templom maradványaival.
  • Itt található a horvát légierő 95-ös számú légi bázisa és Split város nemzetközi repülőtere is átnyúlik a település északi határrészére.

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Divulje témájú médiaállományokat.