Djursland
A Djursland Dániában, Jylland félsziget keleti oldalán, Århus városának északkeleti előterében található, a Kattegatba nyúló félsziget. A Jyllandtól északon a Randers-fjord, délen az Århusi-öböl választja el. Északi és keleti partvidéke tagolatlan, délen további két kisebb félsziget nyúlik a Nagy-Bælt tengerszorosába: Skødshoved és Helgenæs. Legkeletibb pontja a Grenå városkától északkeletre található Fornæs-fok.
| Djursland | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Dánia |
| Régió | Midtjylland |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1419 km² |
| Legmagasabb pont | Agri Bavnehøj (137 m) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Djursland
Pozíció Dánia térképén
| |
 é. sz. 56° 23′, k. h. 10° 38′Koordináták: é. sz. 56° 23′, k. h. 10° 38′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Djursland témájú médiaállományokat. | |
Djursland területe közigazgatásilag Norddjurs és Syddjurs községekhez tartozik, jelentősebb települései Grenå (13 927 fő, 2008) és Ebeltoft (5987 fő, 2008).[1]
A félszigeten a 19. század közepe óta eltelt időben több kőkorszaki, bronz- és vaskori telep nyomait, faépületek maradványait és sírcsoportokat tárták fel a régészek. Ezek közül talán a legjelentősebbek a Mejlgård falu közelében található, egy kőkori közösség időszakos szálláshelyéről és táplálkozási szokásairól tanúskodó kagylóhéjhalmok, valamint a barkæri sírok. Építészeti emlékei közül említésre érdemes Jylland egyetlen körtemploma, a 13. században épült røndei Thorsager-körtemplom (Thorsager Rundkirke).
A Djursland félsziget természeti értékekben is bővelkedik, védett területe a Skandinavisk Dyrepark.
Források szerkesztés
- Jørgen Jensen, The prehistory of Denmark, London, New York, Methuen, 1982, 45–46, 92, 118.
- Andrew Bender et al. Denmark, Lonely Planet, 2005, 258–260.
- Földrajzi világatlasz, Budapest, Cartographia, 2006, 62.
