Djursland
A Djursland Dániában, Jylland félsziget keleti oldalán, Århus városának északkeleti előterében található, a Kattegatba nyúló félsziget. A Jyllandtól északon a Randers-fjord, délen az Århusi-öböl választja el. Északi és keleti partvidéke tagolatlan, délen további két kisebb félsziget nyúlik a Nagy-Bælt tengerszorosába: Skødshoved és Helgenæs. Legkeletibb pontja a Grenå városkától északkeletre található Fornæs-fok.
Djursland | |
Közigazgatás | |
Ország | Dánia |
Régió | Midtjylland |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Terület | 1419 km² |
Legmagasabb pont | Agri Bavnehøj (137 m) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 56° 23′, k. h. 10° 38′56.383333°N 10.633333°EKoordináták: é. sz. 56° 23′, k. h. 10° 38′56.383333°N 10.633333°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Djursland témájú médiaállományokat. |
Djursland területe közigazgatásilag Norddjurs és Syddjurs községekhez tartozik, jelentősebb települései Grenå (13 927 fő, 2008) és Ebeltoft (5987 fő, 2008).[1]
A félszigeten a 19. század közepe óta eltelt időben több kőkorszaki, bronz- és vaskori telep nyomait, faépületek maradványait és sírcsoportokat tárták fel a régészek. Ezek közül talán a legjelentősebbek a Mejlgård falu közelében található, egy kőkori közösség időszakos szálláshelyéről és táplálkozási szokásairól tanúskodó kagylóhéjhalmok, valamint a barkæri sírok. Építészeti emlékei közül említésre érdemes Jylland egyetlen körtemploma, a 13. században épült røndei Thorsager-körtemplom (Thorsager Rundkirke).
A Djursland félsziget természeti értékekben is bővelkedik, védett területe a Skandinavisk Dyrepark.
Források
szerkesztés- Jørgen Jensen, The prehistory of Denmark, London, New York, Methuen, 1982, 45–46, 92, 118.
- Andrew Bender et al. Denmark, Lonely Planet, 2005, 258–260.
- Földrajzi világatlasz, Budapest, Cartographia, 2006, 62.