Dobránszky Péter

Dobránszky Péter (családi néven miszticzai Dobra Péter) (Kótaj, 1845. június 2. – Budapest, 1918. május 24.) bölcseleti és jogi doktor, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, közgazdász.

Dobránszky Péter
Született	1845. június 2. Kótaj
Elhunyt	1918. május 24. (72 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1881–1887)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Dobra Pál fia. Középiskolai tanulmányait Ungvárt végezte; jogi és államtudományi előadásokat a pesti, berlini, lipcsei és heidelbergi egyetemeken hallgatott 1865-69-ben, az utóbbin 1869 nyarán bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1869. november 9-én külföldről hazajött és a kassai jogakadémián letette a bírói államvizsgát. 1871. október 5-én a pesti egyetemen az összes jog- és államtudományok doktorává avatták és októberben egyetemi magántanárrá minősítették.

1869. november 19-én győri, 1870. szeptember 22-én kolozsvári jogakadémiai tanárrá, 1872. október 1-jén a budapesti királyi József-műegyetemen a statisztika, földrajz és történelem nyilvános rendes tanárává neveztetett ki. 1874. július 8-án a budapesti 1875. évi nemzetközi statisztikai kongressus titkári karába hívták meg. 1874. október 1-jén a műegyetem tanácsa őt bízta meg képviseletével a zágrábi egyetem megnyitási ünnepélyén. 1874. október 26-án a Magyar Tudományos Akadémia nemzetgazdasági és statisztikai bizottsága megválasztotta tagjává. 1876. október 17-én a Deák Ferenc emlékére rendezett műegyetemi gyászünnepélyen emlékbeszédet mondott. 1876. július 4-én a IX. nemzetközi statisztikai kongresszuson a műegyetem képviseletével bizatott meg. 1877. december 14-én a nemzetgazdasági egylet e. bizottsági tagjává választotta.

Az 1878-79. tanév téli felében a közlekedésügyek adminisztrációjából tartott a műegyetemen előadásokat. 1881. június 25-én és 1884. június 17-én a gyergyószentmiklósi kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1882. május 1-jén a Budapesten összeült forrásvédők országos kongresszusa elnökévé választotta és megbízta a forrásvédő törvényjavaslat benyújtásával a képviselőházhoz; ez ügyben írt emlékiratából vétetett a vízjogi törvénybe a forrásvédelemre vonatkozó intézkedés. 1884. október 18-án Dobsina városa megbízta a dobsinai jégbarlang és forrásvidékének értékesítése ügyében külföldi tanulmányútja alkalmával. 1887 tavaszán részt vett az országgyűlési képviselőkből alakult első népfelkelési tiszti tanfolyamban Trefort Ágoston miniszter intézkedésével nyugdíjaztatott. Előadásokat tartott a budapesti egyetem jogi karánál és működött mint az államvizsgálati bizottság tagja az egyetemen.

Írásai

1867-től társadalmi s közgazdasági cikkeket, beszélyeket, külföldi leveleket irt a budapesti s vidéki lapokba, nevezetesen a Kolozsvári Közlönybe (1872. máj. 1. A népszámlálás közmívelődési jelentőségéről), Jogtudományi Közlönybe (1876. Akaratszabadság), Nemzetgazdasági Szemlébe (1877. Természet és társadalom 1882. Gyógyhelyeink és ásványvizeink értékesítéséről, akadémiai értekezés), Szabadka és Vidékébe (1877. Kulturális hivatásunk keleten), Iparos Ügyekbe (1887. A kenyérkereset hazánkban), Budapesti Hirlapba (1884-85. Tanulmányutam a Rajna vidékén, Gazdahitel és hitelszövetkezetek, akadémiai értekezés) és a La Cooperazione Rurale cz. páduai folyóiratba (1885. Quadri Della vita delle unioni Raiffeiseniano sul Reno.)

1885 őszétől és 1886-ban D. P. jegyek alatt vezetője volt a Budapesti Hirlap közgazdasági rovatának, e mellett számos vezérczikket irt a lapba.

Felolvasásai: a magyar orvosok és természetvizsgálók Sepsiszentgyörgyön 1875. szept. 2. tartott gyülésében (Magyar égalj és magyar mezőgazdaság), a budapesti országos nőképzőegylet estélyén (1877. Társadalmi mérleg), a fővárosi iparosok körében (1880. nov. 23. A gőz uralma, nov. 26. A világkereskedelem eszközei, 1883. decz. Urhatnámság kórsága, 1884. febr. 27. Szegényügyünk, 1887. decz. 6. Város és vidék, 1889. jan. 24. Népünk táplálkozása, 1890. márcz. 13. Népesedési viszonyaink.)

Jegyei: D. P. a hírlapokban irt cikkeinél.

Munkái

• Társadalmi bajaink, különös tekintettel az öngyilkosságra. Kolozsvár, 1872
• Emlékhangok a Székelyföldről. Budapest, 1875
• Deák Ferencz. Kor- és jellemrajz. Uo. 1877
• Mezőgazdaságunk jövője. Miskolcz, 1844 (különnyomat a Miskolcz és Vidéke c. lapból)
• Teremtsünk ipart! Bpest, 1889

Gazdasági hitelszövetkezetek (a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterium által dicsérettel kitüntetett pályamunka.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Országgyűlési almanach. Szerk. Halász Sándor. Budapest, Athenaeum, 1886.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.