Dolha

település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 15.

Dolha (ukránul: Довге [Dovhe], oroszul: Долгое [Dolgoje], szlovákul: Dlhé) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Dolha (Довге)
Dolhai panoráma
Dolhai panoráma
Dolha címere
Dolha címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségDolha község (2020–)
Rangfalu
Alapítás éve1454
Irányítószám90154
Körzethívószám+380 3144
Népesség
Teljes népesség6790 fő (2001)
Népsűrűség145,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság172 m
Terület46,66 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 22′ 03″, k. h. 23° 17′ 13″48.367500°N 23.286944°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 03″, k. h. 23° 17′ 13″48.367500°N 23.286944°E
Dolha (Kárpátalja)
Dolha
Dolha
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Dolha témájú médiaállományokat.

Nevének eredete

szerkesztés

Régi magyar neve Hosszúmező és mai neve is nyilvánvalóan a szláv dlhá (= hosszú) melléknévből származik.

Nagyszőlőstől 43 km-re északkeletre, a Dolha-patak és Borzsa folyó összefolyásánál fekszik.

Története

szerkesztés

1454-ben Nagh Dolha néven említik. A hagyomány szerint a falu egykor nem itt, hanem a Szvinka-patak völgyében feküdt, de egy földrengés elpusztította. 14. századi eredetű falu, a Dolhay család egykori birtoka. 1454-ben királyi rendeletre helyezték át Bereg vármegyéből Máramarosba.

A Dolhai család 15. századi várkastélyát Mátyás hűtlenség miatt 1471-ben leromboltatta. Itt lepte meg 1703. június 7-én Károlyi Sándor nyolc század katonával és egy század vasas némettel a gyanútlanul táborozó kurucokat. 1902-ben ma is álló kuruc emlékoszlopot állítottak a csatahelyre, a város főterére.

1751-ben a bádogkészítő üzem, 1760-ban a papírgyár, 1780-ban a szövöde, 1830-ban a vasgyár termelése indult meg, de mára csak az 1900-ban alapított fűrészüzem maradt meg. A falu egykor vashámorairól volt híres.

A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Dolhai járásának székhelye volt.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 3524 lakosából 2226 ruszin, 509 német, 383 magyar és 332 szlovák anyanyelvű volt.

Ma 6000 lakosából 200 (3%) a magyar.

Látnivalók

szerkesztés
  • Református temploma 15. századi, gótikus eredetű, 1938-ban átépítették, ma már nem működik.
  • Mai Teleki-kastélya a 17. században épült, 1712-ben bővítették, majd erődfallal és bástyákkal erősítették meg. Mai formáját 1798-ban nyerte el, ma elhanyagolva áll, egykori épületeinek egy részében tüdőkórház működik.