Dolmabahçe palota

szultáni rezidencia a Boszporusz partján, Isztambul

A Dolmabahçe palota (törökül: Dolmabahçe Sarayı) a Boszporusz nyugati, európai oldalán fekszik Beyoğlutól északra. Az Oszmán Birodalom adminisztratív központjaként működött 1856 és 1923 között. I. Abdul-Medzsid szultán építtette, 1856-ban készült el. Az ékes palota annak tudatában még fényűzőbb, hogy építésekor az Oszmán Birodalom már erősen hanyatlott.

Dolmabahçe palota
A Dolmabahçe palota Ázsiából nézve
A Dolmabahçe palota Ázsiából nézve
Süfera Salonu Dolmabahce.jpg
Település Beşiktaş
Cím Beşiktaş, Isztambul
Építési adatok
Építés éve 1843–1856
Megnyitás 1856
Építési stílus eklektikus
(barokk, rokokó, török jegyek)
Tervező İsmail Zühtü pasa (főépítész)
Garabet Balyan
Nikoğos Balyan
Építész(ek)
  • Garabet Amira Balyan
  • Nigoğayos Balyan
Hasznosítása
Felhasználási terület palota
Tulajdonos I. Abdul-Medzsid
Alapadatok
Teljes terület14 595 m²
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 3 (főépület)
4 (hárem)
Elhelyezkedése
Dolmabahçe palota (Isztambul)
Dolmabahçe palota
Dolmabahçe palota
Pozíció Isztambul térképén
é. sz. 41° 02′ 21″, k. h. 29° 00′ 01″Koordináták: é. sz. 41° 02′ 21″, k. h. 29° 00′ 01″
Dolmabahçe palota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dolmabahçe palota témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

TörténeteSzerkesztés

Az épület tervezésével a császár Garabet Balyant és fiát, Nikoğost bízta meg. Ők is annak az örmény építészcsaládnak tagjai voltak, akik a Boszporusz mentén számos épületet kiviteleztek.

Dolmabahçe eredetileg egy öböl volt, amit a 18. század során feltöltöttek, és császári kertek épültek ide (ebből származik a neve is: dolma vagyis 'feltöltött' és bahçe azaz 'kert'). Különféle nyári paloták is épültek a területen a 18. és 19. század alatt. A jelenlegi épület a régi Beşiktaş palota helyén épült fel.

Az addigra kissé elavult Topkapı palota már nem volt képes a szultánok modern luxusigényeit kiszolgálni, ezért merült fel egy új rezidencia építésének az ötlete.

Ebben a palotában berendezett szobájában halt meg a Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk 1938. november 10-én.

Építészeti jellemzőkSzerkesztés

 
Atatürk szobája a palotában

A palota három részből áll: a Mabeyn-i Hümâyûn (vagy Selamlık, a férfiaknak fenntartott körlet), Muayede Salonu (a fényűző dísztermek) valamint a Harem-i Hümâyûn (a Hárem; vagyis a szultán családjának fenntartott rész). A palota 14 595 m² területet foglal el, 285 szobája, 46 terme, 6 fürdője (hamam) és 68 mellékhelyisége van, valamint 25 bejárata, 1427 ablaka van, valamint 4500 m² szőnyeg borítja a padlót. A palotát 1873-ig gázzal világították, majd áttértek az elektromos áramra. A palotát kezdetben kandallók és cserépkályhák fűtötték, majd V. Mehmed idején bevezették a központi fűtést. A palota belsejét a Párizsi operaház belsőépítésze, Charles Séchan tervezte.

HivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Dolmabahçe palota témájú médiaállományokat.