V. Mehmed oszmán szultán

oszmán szultán
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. augusztus 12.

V. Mehmed oszmán szultán (Konstantinápoly, 1844. november 2.Konstantinápoly, 1918. július 3.) az Oszmán Birodalom szultánja és az iszlám kalifája 1909-től haláláig.[2] Bár jó szándékú politikus volt, uralkodása mégis egybeesett az Oszmán Birodalom felbomlásának kezdetével és az akarata ellenére történő első világháborús oszmán részvétellel is.

V. Mehmed
Mehmed Reşad[1]

Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1909. április 27. 1918. július 3.
ElődjeII. Abdul-Hamid
UtódjaVI. Mehmed
Kalifa
Uralkodási ideje
1909. április 27. 1918. július 3.
ElődjeII. Abdul-Hamid
UtódjaVI. Mehmed
Életrajzi adatok
UralkodóházOszmán-ház
Született1844. november 2.
Isztambul
Elhunyt1918. július 3. (73 évesen)
Isztambul
NyughelyeTomb of Mehmed V
ÉdesapjaI. Abdul-Medzsid
ÉdesanyjaGülcemal Kadin
Testvére(i)
Házastársa
  • Kamures Kadın
  • Mihrengiz Kadın
  • Dilfirib Kadın
  • Dürriaden Kadın
  • Nazperver Kadın
Gyermekei
  • Ömer Hilmi
  • Şehzade Mehmed Ziyaeddin
  • Şehzade Mahmud Necmeddin
V. Mehmed aláírása
V. Mehmed aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Mehmed témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mehmed Reşad 1909. április 27-én, bátyja II. Abdul-Hamid lemondatása után került hatalomra. Kifinomult, jóindulatú személyiség volt. Tanulmányai során ismereteket szerzett a tradicionális iszlám tantárgyakban, a perzsa irodalomban, valamint nagy érdeklődést mutatott az oszmán és iszlám történelem iránt. Ennek ellenére hiányzott belőle az uralkodás képessége. Alkotmányos uralkodóként kívánt uralkodni és a teljes irányítást átengedte az ifjútörök mozgalom nemzeti liberális szervezetének, az Egység és Haladás Mozgalmának. A mozgalom tanácsára Albániába és Trákiába látogatott az ott élő muzulmán lakossággal való szorosabb kapcsolat kiépítése céljából.[1][3]

Uralkodása alatt a Porta több háborút is elvesztett. Az első az 1911–1912-es évi olasz–török háború volt, melynek során a birodalom elveszítette Tripolitániát (Tripoli). A legsúlyosabb csapást az 1912–1913-as első Balkán-háború jelentette, melynek során a birodalom elvesztette balkáni birtokainak a nagy részét. Bár ellenezte, szintén az ő uralkodása alatt lépett be a birodalom az első világháborúba a központi hatalmak oldalán. Kalifaként szent háborúra szólította fel az összes muzulmánt, különösen az antant hatalmak uralma alatt élőket, azonban ez nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Halálakor az Oszmán Birodalom nagy része már az antant ellenőrzése alatt állt, hat hónappal később pedig Isztambul is katonai megszállás alá került. Utódja VI. Mehmed lett.[1][2]

  1. a b c Encyclopedia Britannica:Mehmed V (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. október 26.)
  2. a b Terebess Ázsia Lexikon:Az Oszmán birodalom szultánjai. (Hozzáférés: 2008. október 26.)
  3. His Majesty Sultan Mehmet V Reshat (angol nyelven). [2009. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 26.)


Elődje:
II. Abdul-Hamid
Utódja:
VI. Mehmed
Elődje:
II. Abdul-Hamid
Utódja:
VI. Mehmed