Opéra Garnier
A két párizsi operaház közül a korábbi az Opéra Garnier (más néven Palais Garnier). Nevét tervezőjéről, Charler Garnier francia építészről kapta. Méretei hatalmasak: alapterülete 11 000 négyzetméter, 2200 nézőt tud befogadni egyszerre.[1]
| Opéra Garnier | |
 | |
 | |
| Település | Quartier de la Chaussée-d'Antin |
| Cím | place de l'Opéra |
| Megnyitás | 1875. január 5. |
| Építési stílus |
|
| Építész(ek) | Charles Garnier |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | operaház |
| Tulajdonos | Paris Opera |
| Elhelyezkedése | |
 Opéra Garnier
Pozíció Franciaország térképén
| |
| é. sz. 48° 52′ 19″, k. h. 2° 19′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 19″, k. h. 2° 19′ 54″ | |
| Opéra Garnier weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Opéra Garnier témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
FekvéseSzerkesztés
Párizs belterületén, a 9. kerületben, az Opéra nevű metróállomás közelében található.
TörténeteSzerkesztés
A rendkívül magabiztos Garnier a részletekkel túlterhelt neobarokk stílussal - saját bevallása szerint - a "III. Napóleon stílus"-t akarta megteremteni. Tény, hogy a párizsi Opéra (1862-1874) a neobarokk építészet valóságos áradatát indította el Franciaországban, de Németországban, Olaszországban, sőt az amerikai földrészen is, mind Észak-, mind Dél-Amerikában. Garnier sikere, fontossága, hatása nem az újszerű és merész formai megoldásokból adódik, hanem a szintézisalkotásban nyilvánul meg, egyben azzal, hogy halmozza a részleteket. Az egész színházi épület szerkezetének minden egyes eleme a teatralitásig hangsúlyozódik: az előcsarnok, a lépcsőház, a hall, a színpad, az öltözők, a messziről látható vaskupola, a belső díszítések visszatérése a homlokzaton, a szokatlanul sajátos életet élő szobrászati elemek, melyek közül legkiválóbbak Jean-Baptiste Carpeaux Tánca és Eugène Guillaume Muzsikája. Garnier térszemlélete igen merész a szélsőségesen hangsúlyozott részletek együttese miatt.
KépgalériaSzerkesztés
Charles Garnier arcképe (litográfia)
A főlépcsőház
La Poésie, François Jouffroy műve.
La Musique instrumentale, Eugène Guillaume műve.
Jean-Baptiste Carpeaux Danse című művének másolata, Paul Belmondo műve.
Jean-Baptiste Carpeaux Danse című művének eredetije, Musée d’Orsay.
Le Drame lyrique, Jean-Joseph Perraud műve.
Mennyezetfreskóját Marc Chagall festette
