Az operaház fantomja (musical)

Az operaház fantomja Andrew Lloyd Webber musicalje, amely a francia Gaston Leroux regénye alapján készült. 1986-ban mutatták be Londonban, és azóta is műsoron van.

Az operaház fantomja (The Phantom of the Opera)
musical
A Her Majesty's Színház, ahol a musicalt 1986-ban bemutatták
Eredeti nyelv	angol
Alapmű	Gaston Leroux Az Operaház fantomja című regénye
Zene	Andrew Lloyd Webber
Dalszöveg	Charles Hart Richard Stilgoe
Szövegkönyv	Richard Stilgoe Andrew Lloyd Webber
Fordító	Galambos Attila
Főbb bemutatók	1986 – London 2003 – Madách Színház (Budapest)
Díjak	Oliver-díj Tony-díj
weboldal IBDB
A Wikimédia Commons tartalmaz Az operaház fantomja témájú médiaállományokat.

Webber Christine szerepét akkori feleségének, Sarah Brightmannek írta, aki a londoni és a Broadway előadásokon játszotta. A darabot Harold Prince rendezte, aki Webber Evita című musicaljét is színre vitte. A dalszövegeket Charles Hart írta, Richard Stilgoe néhány anyagának felhasználásával. Habár a musical vegyes fogadtatást kapott a kritikusoktól, hatalmas közönségsikere lett és a mai napig megy mind a West End-en, mind a Broadway-en, ahol a leghosszabb ideje futó musicalként 2006 januárjában megelőzte a Macskák című musicalt. A musicalek történetében egyedülálló módon a 10.000. előadása 2012-ben volt.

Cselekménye

A mű főszereplője az Operaház fantomja és Christine Daaé. A fantom az operaház alatt él, mert az arca eltorzult, és nem mutatja meg magát senkinek. Egy zenei zseni, aki gyakran megijeszti az alkalmazottakat, például orgonajátékával. A sötétségből időnként felkísértő alakot az operaházban dolgozók gonosz szellemnek hiszik. A fantom, aki önmagát Eriknek nevezi, megismeri Christine-t, és halott apja sugallatára elkezdi énekelni tanítani, anélkül, hogy mutatkozna, az öltöző falán keresztül. Beleszeret a lányba, és féltékeny lesz a vőlegényére, Raoulra. Egy nap előjön a rejtekhelyéről, az arcát egy maszkkal takarja el. Christine-t a földalatti „lakásába” viszi. A lány meglátja az arcát, pedig a fantom nem akarja, hogy a kinézetével foglalkozzon, hanem, hogy önmagáért szeresse. Nem is akarja visszaengedni a lányt, mert attól tart, hogy a lány nem jön le többé hozzá. A fantom végül mégis belátja, hogy fel kell engednie. A lány, miután elmeséli Raoulnak, hogy látta a fantom arcát, nem tud szabadulni a fantomtól való félelemtől. Később, egy előadás alatt, Erik elrabolja Christine-t, és nem akarja elengedni. A megmentésére érkező Raoult elfogja és megzsarolja a lányt: vagy a felesége lesz, vagy Raoul meghal. Christine megcsókolja a fantomot, aki meghatódottságában elengedi mindkettőjüket. Christine és Raoul elmennek és később összeházasodnak. A fantom ott marad az operaházban, és pár nap múlva belehal szerelmének elvesztésébe, leugrik az operaház tetejéről. Végül Christine temeti el őt, úgy, ahogyan Erik kívánta.

Magyarországi bemutató

A magyarországi bemutatót 2003. május 31-én tartották a Madách Színházban, amely 2002-ben nyerte el a musical bemutatásának magyarországi jogait. A világon elsőként hazánkban mutatták be a darabot ún. non-replica változatban, vagy is az eredeti, londoni előadáshoz képest eltérő rendezés, jelmez és díszlet került a magyar színpadra. A musical 2003-as bemutatása a Madách Színház új, zenés-színházi korszakának a kezdetét is jelentette. 2022 novemberében ünnepelték a 900. előadást, amely után több eredeti szereplő is távozott a produkcióból (Krassy Renáta, Mahó Andrea, Bot Gábor és Homonnay Zsolt). Jenes Kitti, Haraszti Elvira és Széles Flóra Christineként, Raoul-ként Borbély Richárd és Jenővári Miklós, Monsieur André szerepében Sánta László csatlakozott a rendkívüli sikerű produkcióhoz.

Alkotók

• Rendező: Szirtes Tamás
• Díszlettervező: Kentaur
• Koreográfus: Seregi László
• Zenei vezető: Kocsák Tibor
• Jelmeztervező: Vágó Nelly
• Világítás és szcenika: Götz Béla
• Rendezői munkatárs: Kutschera Éva és Tatár Eszter

Szereposztás

Szerep	Eredeti szereposztás	További szereposztás
Az Operaház fantomja	Csengeri Attila, Miller Zoltán, Sasvári Sándor	Posta Victor
Christine Daaé	Bíró Eszter, Király Linda, Mahó Andrea, Krassy Renáta	Fonyó Barbara, Jenes Kitti, Haraszti Elvira, Széles Flóra
Raoul, Vicomte de Chagny	Homonnay Zsolt, Miller Zoltán, Bot Gábor	Nagy Sándor, Magyar Bálint, Solti Ádám, Borbély Richárd, Jenővári Miklós
Carlotta Giudicelli	Pelle Erzsébet, Röser Orsolya, Sáfár Mónika	Pándy Piroska
Umberto Piangi	Pankotay Péter, Rozsos István, Gerdesits Ferenc	Szerekován János, Sándor Dávid, Derzsi György
Monsieur André	Mikó István, Szerednyey Béla	Barát Attila, Lippai László, Sánta László
Madame Giry	Bajza Viktória, Bencze Ilona	Kecskés Tímea, Wégner Judit
Meg Giry	Kuthy Patrícia, Ladinek Judit, Várady Viktória	Lóránt Enikő, Zsitva Réka, Pacskó Dóra
Monsieur Firmin	Galbenisz Tomasz, Weil Róbert
Monsieur Reyer	Bognár Zsolt, Laklóth Aladár	Borsányi Dániel, Baksa András
Monsieur Lefevre	Koltai János, Lőte Attila	Szolnoki Tibor, Sövegjártó Áron
Árverés kikiáltó	Lesznek Tibor, Pusztaszeri Kornél	Bognár Zsolt, Lőrincz Sándor, Horesnyi László
Joseph Bouquet	Barabás Kiss Zoltán, Vikidál Gyula	Ekanem Bálint, Mező Zoltán

Források

• Az Operaház Fantomja magyar produkció honlapja. Madách Színház, 2011. [2011. október 6-i dátummal az [azoperahazfantomja.hu eredetiből] archiválva].
• The Really Useful Group of Companies hivatalos The Phantom of the Opera lapja (angolul)
• Volf Anna: Így készült Az operaház fantomja 1-7. rész, vivalamusical.hu – 2010. február 14–19.
• -zab-: Színház: Úri szabászat hozott anyagból (Az operaház fantomja), Magyar Narancs 2003/24. – 2003. június 12.

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Az operaház fantomja (musical) témában.

• Az operaház fantomja (2003) a Színházi adattár adatbázisában
• Miklya Luzsányi Mónika: Szüfrazsettek, családanyák és Mária Magdolna Webbernél Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Kicsoda valójában az Operaház Fantomja?, mindennapi.hu – 2011. október 9.