Dombó Pál
Dombó (Dombay) Pál (Tolna vármegye, XV. sz. - Tolna vm. XVI. sz. második fele, a felsőnyéki templomban temették el) jogtudós, a királyi tábla egyik bírája. Több társával együtt megbízást kapott 1514-ben, Werbőczy István: Hármas törvénykönyvének (Tripartitum) felülvizsgálatára.[1][2] A "Kapos és a Balatonból kifolyó Sió közti földnek ura". Dombó vára a 15. században élte fénykorát. Dombóvár város első legbefolyásosabb történelmi személyisége, ura volt Döbrököz várának is.
| Dombó Pál | |
 | |
| Született | 15. század Tolna megye |
| Elhunyt | 16. század |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar  |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja
szerkesztésApját szintén Dombó Pálnak hívták, lovászmester volt Mátyás király udvarában, de a legnagyobb tekintélyt mégis ifj. Dombó Pál vívta ki magának. Testvérével Miklóssal, sikerült a Dombó család amúgy is nagy tekintélyét, tovább növelni. A család jelentős földterületekhez jutott Pápa környékén is. Felsőnyéken 1760-ban, az öreg templom lebontásakor, sírjának néhány kövét megtalálták.[3]
Tevékenysége
szerkesztésEmlékezete
szerkesztés- Dombóvár határában a Pécs felé vezető 611-es főút mellett találhatók Dombó Pál várának romjai a Gólyavár
- nevét utca viseli Dombóváron
- megtalálható kerámia portréja a Dombóvári Pantheonban[4] - 2012
- a dombóvári Kissler Sörfőzde gyártja és forgalmazza a Dombó Pál Sört
![Dombó vára [5]](/wiki/F%C3%A1jl:Domb%C3%B3_v%C3%A1r%C3%A1nak_metszete.jpg)
![Gólyavár[6] - 2007](/wiki/F%C3%A1jl:G%C3%B3lyav%C3%A1r_Domb%C3%B3v%C3%A1r_1.JPG)
![Gólyavár 2[7] - 2007](/wiki/F%C3%A1jl:G%C3%B3lyav%C3%A1r_Domb%C3%B3v%C3%A1r_2.JPG)
![Döbrököz vára 2[8]](/wiki/F%C3%A1jl:D%C3%B6br%C3%B6k%C3%B6z_v%C3%A1rrom_2..JPG)
.jpg)
Források
szerkesztés- Révai Nagylexikon
- Szőke Sándor dr.: Dombóvár
- Takács Istvánné: Arcok Dombóvárról - 2000
- Fraknói Vilmos, Történelmi életrajzok: Werbőczi István. - Budapest, - 1899
- Pap Norbert dr.: Városunk Dombóvár a kezdetektől napjainkig, p. 364., Dombóvár - 2010
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Jelentős részét szerzője Dombóváron írta. Az 1517-ben kiadott mű négy évszázadon át döntően meghatározta Magyarországon a politikai és jogi gondolkodást.
- ↑ Valószínűleg ő volt az első olyan tolnai születésű ember, aki ilyen nagy jelentőségű tudományos tevékenységet végzett a jog területén.
- ↑ A rekonstruált sírfelirat: "Itt nyugszik Dombó Pál, a Kapos és a Balatonból kifolyó Sió közti földeknek ura".
- ↑ Az Ivanich üzletházban Dombóváron.
- ↑ Dombóvári Értéktár: "A Kapos-völgy egyik terasz-szigetén épült a vár, amelynek első írásos említése 1313-ból származik. Ekkor Kőszegi Henrik fiának, Jánosnak a vára volt. Később a Csák nembéli Péteré lett, akinek utódai felvették a Dombói, Dombai nevet. A család nevezetesebb tagjai voltak: Dombó (Dombay) Miklós 1458-ban Somogy vármegye ispánja; 1462-ben pedig Dalmát- és Horvátország bánja. Dombó Pál 1461-1463-ig Tolna vármegye főispánja, 1464-ben Mátyás királyi főlovászmestere. Dombó Dávid kaposvári kapitány volt 1495-ben. Dombó Pál és Miklós 1505-ben Tolna megye követei voltak a rákosi országgyűlésen. Dombó Pál 1507-ben királyi táblai ülnök volt, 1514-ben Werbőczy „Hármas Törvénykönyvének”, a Tripartitumnak átvizsgálása is reá bízatott. Dombay (Dombó) János Szapolyai János híve, 1526-ban Tolna vármegyének főispánja. Vele a Dombó család (Dombay) férfiágon kihalt, mert nejétől, Werbőczy Erzsébettől csak leánya Anna, Henyei Miklósné maradt, kinek utódai a Lórántffyak után a Rákócziak is. Így a Dombaiak ősei II. Rákóczi Ferencek is."
- ↑ Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat: A Dombai család rezidenciájának 2020. évi régészeti feltárása. www.youtube.com (magyarul) (2021/06/08/) (Hozzáférés: 2021/08/06/) „Berta Adrián (ELKH BTK-RI): "A Dombai család rezidenciájának 2020. évi régészeti feltárása" c. előadása. Az MRMT "2020. évi ásatási beszámolók" sorozat keretében”
- ↑ Sinyi Zsolt: Régészek dolgoznak a dombóvári vár romjainál. www.youtube.com. (magyarul) Dombóvár (2015/08/18/) (Hozzáférés: 2021/08/06/) „Hetek óta folynak az idei ásatások a Gólyavárnál, ahol a régészek több kérdésre keresik a választ; mikor épült a vár, pontosan hol helyezkedett el és mekkora volt a kiterjedése. Az önkormányzat felkérésére a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének munkatársai végeznek feltárást a várostól délre található terepen.”
- ↑ A döbröközi várromról bővebben.