Domján Dénes

magyar riporter, főszerkesztő, természettudós

Domján Dénes, beceneve "Domján DNS" (Gérce, 1945. március 10. –) riporter, főszerkesztő, természettudós.

Domján Dénes
Született 1945. március 10. (75 éves)
Gérce
Beceneve Domján DNS
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • riporter
  • biológus
  • természettudós
  • főszerkesztő
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1970, biológia)

ÉleteSzerkesztés

Édesapja műszaki ügyintéző volt az akkori Ruggyantaárugyárban, egészen a nyugdíjazásáig. Édesanyja vidéki lány volt, a háború előtt cselédlányként dolgozott egy gazdag budapesti orvosnál. Nővére Domján Edit színésznő. Egy Budapesthez közeli községben, Maglódon laktak.

Gyermekkorától biológusnak készült. Az ELTE Természettudományi Kar, biológus (1965-1970) szakon szerzett diplomát.

Kollányi Ágoston (rendező, 1947) filmrendező javaslatára kereste meg a Magyar Televízió Ismeretterjesztő Osztályának akkori vezetőjét, Sylvester András t, a Közművelődési Főosztály vezetőjét. Kezdetben a Delta tudományos híradó archívumát katalogizálta, majd import ismeretterjesztő filmek szinkronizálásának előkészítését bízták rá. Az volt a munkája, hogy a magyar szinkron szöveget megfogalmazza a nyersfordítás alapján. A cél az volt, hogy a szöveg magyar is legyen, érthető is legyen és szakmailag, se veszítse el eredeti jelentését.

Ekkor ragadt rá a "Domján DNS" becenév, jelezve a molekuláris biológiai korszak megjelenését a tudományban és a televíziós ismeretterjesztésben is.

1970-ben már a Magyar Televíziónál dolgozott. Sorozatot készített Magyarország környezetvédelméről, szerkesztője volt a Szojuz-Apolló űrkísérlet élő közvetítésének. Együtt dolgozhat a legkiválóbb magyar ismeretterjesztőkkel, így például Benedek István professzorral, dr. Czeizel Endre genetikussal, a fizikus Marx György professzorral, Venetiáner Pállal, Juhász Árpáddal, Vida Gáborral, Csaba Györggyel és még sok más kiemelkedő tudományos kutatóval, köztük Nobel díjasokkal is. A Magyar Televízióban 27 évig dolgozott. A Közművelődési Főosztály, Természettudományi Osztályának osztályvezetője volt.

1979–1980 – A szovjet-magyar űrrepülés televíziós közvetítés sorozat 1980-ban következett, ekkor a Moszkvában dolgozó, mintegy 20 fős televíziós stáb főszerkesztője volt. Az űrkutatással kapcsolatos ismeretanyagban akkor már meglehetősen tájékozott volt, hiszen 1975-ben már készített egy több részes tv sorozatot, a "Szojuz–Apollo-program" közös amerikai-szovjet űrprogram alkalmával. A készítőket, ifj. Kollányi Ágoston, Ipper Pál, Dómján Dénes, Molnár Miklós, az elektronikus műsorok kategória-díjával jutalmazták.


A gondot, az eseménysorozatot övező titkosítás okozta. A szovjet hírközlési filozófiája szerint ugyanis minden olyan közlés, amely kudarcról, sikertelenségről vagy netán balesetről adott volna hírt, gyengíthette volna a szocialista társadalmi rendszer töretlen előrehaladásába vetett hitet. Márpedig az emberes űrhajózás kockázattal járó vállalkozás, erről tanúskodtak a megtörtént űrbalesetek. A szovjetek be akarták biztosítani magukat az esetleges rossz hírek ellen. Ezért az utolsó pillanatig titokban tartották a soron következő űrrepülés időpontját, másrészt, amikor a start már megtörtént, megvárták, amíg az űrhajó egy teljes kört ír le a Föld körül, azaz biztosan stabil pályán repül. Csak ekkor oldották fel az embargót (hírközlési tilalmat) és engedélyezték a sikeres űrkísérletről szóló közlemény sugárzását. Ez a rendszer jól működött a "felforgató" hírektől hermetikusan elzárt Szovjetunióban, azonban a nyugati világ peremén elhelyezkedő Magyarországon nevetséges helyzetbe hozta a hazai hírközlési szerveket, köztük a Magyar Televíziót. Magyarországon ugyanis már akkor fogható volt néhány nyugati TV adó, nem beszélve a rádióadókról.

– Domján Dénes

2002-2007-ig Bábolnán a Bio Környezetbiológiai Központ számára dolgozott, televíziós munkát többé nem talált. Eredeti, biológus végzettségét kellett feleleveníteni.

A Magyar Televíziónál 1970-1997-ig dolgozott, majd a Spektrum Televízió-nál 1997-1998-ig. Ezután a PHARE DEFCS távoktatási projektet vezette 1998-2000-ig. Később, 2000–2002 között a Satelit Televízió volt a munkahelye, végül a Bábolna Bio Környezetbiológiai Központban (2002–2007) fejezte be pályafutását.

Televíziós munkáibólSzerkesztés

  • A magyar tudomány műhelyei, Martonvásár (1970)
  • Gondolatok az agyról (1972)
  • Környezetünk védelméért (1973)
  • Szojuz-Apolló űrprogram (1975)
  • Szovjet-magyar űrrepülés (1980)
  • A Nazca titok (1980)
  • Közellenség-szívinfarktus (1981)
  • Az energiakérdés (1983)
  • Házi gondozás, ápolás - távoktatási sorozat (1990)
  • Üzenet a nőknek a nőgyógyászati rákszűrésről (1993)
  • AIDS világnap (1994)
  • Agyunk titkai - a pszichiátriai betegségekről (1997)
  • Családterapeuta távoktatás - PHARE Multi country projekt (2000)
  • Génjeink titkai Dr. Cziezel Endrével (2002)
  • Ismerd meg génjeidet! Dr. Czeizel Endrével (2006)

Díjak, kitüntetésekSzerkesztés

  • Kilencszeres nívódíjas
  • A Szocialista kultúráért
  • Kiváló Népművelő
  • Magyar Vöröskereszt Érdemkeresztje

ForrásokSzerkesztés