Donje Zagorje
Donje Zagorje falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ogulinhoz tartozik.
| Donje Zagorje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Ogulin |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Nikola Magdić |
| Irányítószám | 47307 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 198 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 360 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 10′ 41″, k. h. 15° 13′ 34″45.178000°N 15.226000°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 41″, k. h. 15° 13′ 34″45.178000°N 15.226000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésKárolyvárostól 44 km-re délnyugatra, községközpontjától 10 km-re délre a Nagy-Kapela lábánál fekszik.
Története
szerkesztésZagorjét már a modrusi uradalom 1486-os urbáriuma említi. A név eredetileg nemcsak a Zagorje nevet viselő három falura, hanem a Sabljaki tótól délre húzódó, a Veljun domb és a Nagy-Kapela között elterülő völgyre is vonatkozott, amelybe történetileg beletartozott a mai Desmerice és Ribarići területe is. Zagorje 1789-ig az ogulini plébániához tartozott. Első temploma még a 17. században épült, a másodikat 1714-ben szentelték fel. A 18. század harmadik negyedében építették fel a plébániatemplomot, mely 1789-től önálló plébánia székhelye lett. Ezt állapota miatt 1837-ben le kellett bontani és 1839-re készült el a mai plébániatemplom. 1857-ben 465, 1910-ben 548 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. 2011-ben 232 lakosa volt.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 465 | 426 | 451 | 484 | 517 | 548 | 500 | 466 | 694 | 535 | 487 | 427 | 425 | 279 | 252 | 232 |
Nevezetességei
szerkesztés- Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1837 és 1839 között építették késő klasszicista, korai historizáló stílusban.
- Desmerice felé eső határában található a Zagorska Mrežnica patak víz alatti forrásbarlangja.
- Tavai közül a legnagyobb a Šmitovo tó, melyhez a lányt a sárkánytól megmentő Szent György legendája fűződik. Lova patájának nyoma máig fennmaradt a tó melletti sziklában. A tó a Nagy-Kapela lábánál található, mélysége 60 méter. Kellemes pihenési és fürdési lehetőséget nyújt.
- Barlangjai közül az „emberhal” lelőhelye a Rupećica-barlang a legnevezetesebb.
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
