Drombár

Drombár, 1911 és 1918 között Dombár (románul: Drâmbar, németül: Drimbard vagy Brunndorf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Drombár (Drâmbar)
A drombári fatemplom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Község	Maroscsüged
Rang	falu
Községközpont	Maroscsüged
Irányítószám	517241
SIRUTA-kód	1099
Népesség
Népesség	386 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	4 (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 04′ 36″, k. h. 23° 37′ 48″46.076592, 23.630139
Sablon • Wikidata • Segítség

Drombár környéke 1769-1773 között

Fekvése

Gyulafehérvártól öt kilométerre keletre, a Maros jobb partján fekszik.

Története

1299-ben Dorumbar, 1332-ben Dumbar, 1333-ban Drumbar, 1520-ban Drombar néven írták. Első említésekor püspöki birtok volt és később is a gyulafehérvári püspökség uradalmához tartozott. 1332-ben plébánosát említették, tehát valószínűleg magyarok vagy szászok lakták. 1600–03-ban elpusztult. Az 1710-es években Mártonffy György szerezte vissza a gyulafehérvári püspökségnek az elzálogosított falut. 1733-ban 66 család, 1761-ben 81 ortodox és 2 görögkatolikus család lakta. 1831-ben mindkét felekezetnek temploma volt.

Fehér, később Alsófehér vármegyéhez tartozott. 1945 után kivált belőle Teleac (Újdrombár, Újcsongvaitelek).

1850-ben 826 lakosából 803 volt román és 23 cigány nemzetiségű; 473 ortodox és 353 görögkatolikus vallású.

2002-ben 384 román nemzetiségű lakosából 376 főt ortodox, ötöt római, kettőt pedig görögkatolikus vallásúként írtak össze.

Nevezetességei

• Szent Joachim és Szent Anna tiszteletére épült ortodox fatemplomát először 1761-ben említették. 1878-ig a település északi részén állt, akkor költöztették mai helyére. Festése 1892-ből való.

Híres emberek

• Itt született 1921-ben Nicolae Giosan genetikus, kommunista funkcionárius, 1974 és 1989 között a Nagy Nemzetgyűlés elnöke.

Források

• Ioana Rustoiu – Gheorghe Fleșer: Bisericile de lemn din Drâmbar – clarificări necesare. Apulum XLIV (2007)